A hazai kisbefektetők hagyományosan konzervatívak, kockázatvállalási hajlandóságuk visszafogott. A tapasztalatok szerint, amíg a kamatok magasan, évi 10 százalék felett voltak, addig nehezen lehetett őket rávenni arra, hogy az egyszerű bankbetétektől vagy rövid lejáratú állampapíroktól eltérő befektetési formákat keressenek. Az OTP Csoport tavaly tavasszal indult első tőkegarantált alapja, az OTP Fantázia tapasztalatai alapján kiderült, hogy az ügyfelek viszonylag rövidebb futamidőket szeretnének, relatíve hosszú jegyzési időszakra van szükségük döntéseik meghozatalához, és nemcsak a tőkeösszegre, de egy bizonyos minimális hozamra is szeretnének biztosítékot kapni. Ezen visszajelzések alapján hozták létre a bankcsoport második és harmadik hozambiztosított alapját, az OTP Alfát és az OTP Prizmát – mondta el lapunknak Szalai Sándor, az OTP Alapkezelő Rt. értékesítési igazgatója. A két, március 25-éig jegyezhető konstrukció futamideje két év kilenc hónap, és hat-, illetve hétszázalékos minimális hozam mindenképpen jár rájuk. Az időközben megindult erőteljes piaci hozamcsökkenés jelentősen növeli a befektetők jegyzési kedvét, az alapok mérete már az első napokban elérte a milliárdos nagyságrendet. Az OTP Prizma abban eddig teljesen egyedülálló a hazai piacon, hogy nem zárt végűként jön létre, mint a többi tőke-, illetve hozambiztosított alap, hanem – határozott futamidővel ugyan, de – nyílt végűként. Vagyis az alapkezelő nemcsak a futamidő végén váltja vissza a befektetési jegyeket, hanem a futamidő alatt is naponta, napi árfolyamon. (A zárt végű és nyílt végű alapokat a jogszabály nem lejáratuk, hanem visszaválthatóságuk alapján különbözteti meg egymástól.) Ezt jogilag nem volt könnyű tető alá hozni, egy 2004. év közepi törvénymódosítás nyújtott segítséget, mindenesetre a kisbefektetők számára mindenképpen előnyös, hiszen így azok nincsenek kitéve a tőzsdei kereslet-kínálat szeszélyeinek. Másrészt pedig a jegyzés után is folyamatosan beléphetnek új befektetők, megjegyezve persze, hogy a Prizma Alaphoz járó kedvezmények jelentős része a jegyzéskor befektetőknek kedvez, így a költségek és a hozamra adott biztosítékok szempontjából a jegyzést érdemes választani. Az OTP Alfa és az OTP Prizma másik nagy újdonsága a hasonló konstrukciókhoz képest, hogy nemcsak külföldi tőzsdék teljesítményétől függ a biztosított hozam feletti többlethozamuk, hanem a hazai részvénypiactól is. A Prizma minimális hozama, amit a részvénypiacok áralakulásától függetlenül a futamidő végén megkapnak a befektetők, nominálisan hat százalék. Az ezen felül járó hozam a BUX, az európai részvényeket tartalmazó DJ Eurostoxx 50 index és a londoni Gold LN PM aranyárindex teljesítményétől függ. Hogy emelkedésükből milyen arányban részesednek majd a befektetők (mekkora lesz az úgynevezett participációs hányad), az a jegyzés után derül ki. A kibocsátási tájékoztatóban 60 és 100 százalék közötti korlátokat szabtak meg. További, a befektetés hozamát optimalizáló tényező, hogy a három indexet a futamidő végén súlyozzák majd, a legjobb teljesítményű 45, a második legjobb 35, a legkevésbé jó pedig csak 20 százalékos súllyal vesz részt a végső hozam kialakításában. Emellett az ilyen alapoknál gyakori abszolút hozamplafont ugyanakkor nem alkalmaznak, vagyis az indexek bármekkora emelkedése esetén a befektetők hozama is felső korlát nélkül nőhet. Az OTP Alfa hozamát egy nemzetközi részvénykosár teljesítményéhez kötik, amely 16 darab egyedi részvényből áll. Ebben egyenként 6,75 százalékos súllyal szerepel 12 darab amerikai, európai és japán részvény, a maradékot az OTP és a Mol teszi ki 6,25–6,25 százalékkal, valamint a Matáv és a Richter 3,25–3,25 százalékkal. Másik újdonsága, hogy nem a futamidő végén egy összegben, hanem három lépcsőben fizeti ki a hozamot. Az első alkalommal, 2006. március 31-én a minimális fix 7 százalékot, ezt még a részvények teljesítményétől teljesen függetlenül. A második és harmadik alkalommal, 2007. március 31-én és 2008. január 10-én már a részvények teljesítményének (ha az pozitív) arányában, legfeljebb 20–20 százalékos hozam jár a befektetőknek. (Ez a bizonyos arány, a participációs hányad itt is később dől el, de szintén 60 és 100 százalék között lesz.) Tehát a teljes futamidő alatt legalább 7, legfeljebb 47 százalék jár majd. Mindkét alap futamideje a PSZÁF-bejegyzéstől 2007 végéig tart. Az OTP-csoportnál folyamatosan megvásárolható nyílt végű értékpapíralapok családja az OTP Pénzpiaci Alap tavaly év végi elindulásával nyolctagúvá bővült, és már lefedi az összes fontos területet. Ennek ellenére elképzelhető további nyíltvégű alapok indítása, és nagy bizonyossággal várható a hozambiztosított alapok kibocsátásának folytatása is. Ezt nagyban megkönnyítené a tőkepiaci törvényben lehetővé tett sorozatkibocsátások alkalmazása, amire azonban a gyakorlatban az alapok körében még szintén nincsen precedens – mondta el Szalai Sándor. (Sorozat kibocsátásakor rövidülhetne a kapcsolódó engedélyeztetési eljárás, ami jelentősen csökkentené az új alapok létrehozásának időigényét, lényegesen nagyobb esélyt adva az alapkezelőnek, hogy a piaci változásokra reagálva időben elindíthasson egy-egy új alapot.) Az OTP Alapkezelő tervezi azt is, hogy európai alapkezelővé válik, illetve egyes alapjait megfelelteti az európai befektetési alapokra vonatkozó szabályoknak. Ennek előkészítése folyamatban van, előnye elsősorban abban nyilvánulna meg, hogy lehetővé válna az ilyen alapok külföldi értékesítése, a megcélzott ország felügyeleti szerveinél történő hosszadalmas engedélyezési eljárás nélkül. Emellett az OTP Alapkezelő üzletmenetében is fontossággal bírhat az egy befektetési alapra kibocsátható különböző befektetésijegy-sorozatok megjelenése (ennek törvényi előkészítése szintén folyamatban van), aminek eredményeként egy alapkezelő ajánlhatná például ugyanazon alapját más-más költségekkel magán- és intézményi befektetőknek, vagy megjelenhetne egy alap tekintetében egyidejűleg forintban és euróban kibocsátott befektetési jegyekkel.