Ebben a cikkemben a japán jen gyengülése által okozott devizapiacon rejlő rendkívüli lehetőségekre és kockázatokra szeretném felhívni a figyelmet.

A 2008-as válságot a devizapiacon Izland nyitotta meg mikor kiderült, hogy a szigetország bankrendszere jelentősen túlvállalta magát. Az izlandi koronának az értéke pár hónap alatt a töredékére esett. Akkor még nem gondoltuk, hogy ennek a gyengülésnek komolyabb következménye is lehet. A felhalmozott spekulatív pozíciók ugyanakkor jelentős veszteségeket szenvedtek el, melynek következtében az alapok más pozícióikat is likvidálni kényszerültek. Az izlandi korona csak az első dominónak bizonyult. Pár hónappal később az ugyancsak igen magas kamatozású török líra is egy 30 százalékos gyengülést szenvedett el közel 3 hónap alatt. Decemberre már a régiós devizák, köztük a forint is összeomlott és a 230-as csúcsokról az euróval szemben fél évvel később már 317-re gyengült. A folyamat egyértelmű volt. Korábban rengeteg alap vásárolt magas kamatozású devizát portfólióik hozamának növelése végett, ám a jelentős gyengülés először az izlandi koronában majd a török lírában olyan mértékű veszteségeket okoztak, hogy a többi más devizákban allokált pozícióikon is a csökkenteniük kellett.

A helyzet most sem más. A 2008-as válság után a legtöbb jegybank a pénznyomtatás mellett döntött, melynek következtében a devizák felhígultak, értékükből veszítettek. Azoknak az országoknak a devizái ahol ezt a politikát nem követték, jelentősen felértékelődtek, hiszen a pénz ezekbe az országokba áramlott. Ilyen volt például Japán, Svájc, vagy Ausztrália. A svájciaknál már olyan mértékű volt az erősödés, hogy a svájci jegybank kénytelen volt a monetáris beavatkozásra, hogy a frank ne erősödjön tovább.

Idén a Japánok az elsők akik nem bírták már tovább, hogy az erős jen tönkreteszi az exportjukat. Az elmúlt három évben azonban rengetek pénz áramlott be Japánba és ennek is köszönhető, hogy a jen 2 hónap alatt több mint 20 százalékot gyengült az euróval szemben. Egy szignifikáns fundamentális változás történt. Az indok amiért eddig Japánba vitték a pénzt, megszűnt. Jelentős pozíciók zárása zajlik és nagyobb mennyiségű pénz távozik még most is a Japán kötvénypiacról.

Ez az esemény azonban idén sem marad következmények nélkül, és ahogyan 2008-ban történt úgy fog idén is lezajlani a dominók felborulása s a 2008-óta folyamatosan erősödő devizák korrekciója.

A következő láncszem a szintén a régióban népszerű ausztrál dollár lehet. Ez a deviza az euróval szemben 2008-óta közel 50 százalékot erősödött. Ez egy devizapárnál rendkívül nagy mértéknek számít.

2012 év végére a nettó spekulatív ausztrál dollár vételi pozíciók minden idők csúcsát ostromolta. Az ausztrál dollár egy jóval kisebb deviza mint a japán jen. A pozíciók zárására rövid időn belül itt is sor kerülhet mely jóval nagyobb mértékű gyengülést hozhat magával, igen rövid idő alatt, mint amit a japán jen produkált az elmúlt 2 hónapban.

Ennek következtében akinek ausztrál dollárban megtakarítása van, jól járhat ha ideiglenesen valami más devizába helyezi a pénzét.

A várható ausztrál dollár gyengülése azonban nem csak kockázatot hanem fantasztikus lehetőségeket is rejt magában. A Solar Capital Zrt.-nél ugyanis lehetőség van a deviza gyengüléséből való profitálásra is és amennyiben a történelem ismét megismétlődik, kiemelkedően magas hozamot produkálhat e befektetés is.

 

Hont András, Solar Capital