A lengyel reklámtörvény szigorúan tiltja az összehasonlító reklámot, az előírások azonban hagynak egy joghézagot. Az általános szabály a tisztességtelen verseny eszközeinek kategóriájába sorolja és tiltja az összehasonlítást. Lehetséges viszont az összevetés, amennyiben az valós és a fogyasztó számára hasznos információt is tartalmaz. A Procter & Gamble hirdetési csatát kiváltó reklámján a Dosia reklámmalaca látható, ahogy a perselybe hullik a pénz - és alul kiesik belőle. Az aláírás szerint "Ellenőrizd, mennyit takarítasz meg!", majd egy táblázat következik, amelynek tanúsága szerint 40 tesztből 25-ben az Ariel jobbnak bizonyult a Dosiánál, a maradék 15-ben pedig nagyjából hasonló eredményt produkáltak. A vizsgálatokat hivatalos minősítő hely, a varsói Vegyipari Intézet végezte el. A versenytárs válasza nem sokáig váratott magára. Napokon belül megindult a Dosia, illetve a gyártó Benckiser cég ellentámadása. Szintén egész oldalas hirdetésben figyelmeztették a lengyel fogyasztókat, hogy "Ez nem a teljes igazság! Hisszük, hogy a legmegbízhatóbb szakértő, aki értékelni képes a mosás hatékonyságát, TE vagy, amikor otthon a saját mosógépeddel mosol!" A lengyel reklámcégek hivatalosan nem kívántak állást foglalni a vitában. Magánbeszélgetésekben a szakemberek egy része úgy vélte, hogy az Ariel akciója csak visszavágás azért, mert a Dosia valamennyi drágább mosópor számára kihívást jelent. Mások viszont tisztességtelennek tartják, mondván: ez olyan, mintha a Mercedest hasonlítaná össze valaki a "kispolskival", és megállapítaná, hogy az előbbi jobb. A Benckiser egyelőre nem tett jogi lépéseket az ügyben, még a lengyelországi reklámtanácsnál sem élt panasszal. Ewa Nowinska, a krakkói Jagelló Egyetem reklámjogi szakértője szerint az Ariel reklámjának jogszerűségét csak bíróság döntheti el. A törvény a maga hézagával együtt úgyis megváltozik - módosítása nemrégiben került második olvasatban a szejm elé. Az új szabályozás pedig már engedélyezi az összehasonlító reklámozást, amennyiben az nem sérti a jó ízlést és a szokásokat. BARABÁS T. JÁNOS **** KERETBEN **** Magyarországon egy adott cég mosópora általában nem a vetélytársénál jobb, hanem a hagyományosnál, legalábbis a reklámszlogen szerint. Az összehasonlító reklámoknál a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt vizsgálja, hogy az állítás megalapozott-e. A lengyelországi példánál maradva, azt vizsgálnák, hogy a hivatkozott tesztek mennyire megbízhatóak. A GVH öt évvel ezelőtt úgy döntött, hogy az akkor "Hagyományos" márkanévvel megjelent mosópor gyártója nem perelheti a fogyasztók megtévesztése miatt a többi gyártót, amikor azok a hagyományos mosóporral vetik össze terméküket. Az indoklás szerint az új mosópor piacra lépése előtti reklámok egy nem létező "fantommal" hasonlították össze a sajátjukat, ami önmagában nem versenysértő. Magyarországon egy adott cég mosópora általában nem a vetélytársénál jobb, hanem a hagyományosnál, legalábbis a reklámszlogen szerint. Az összehasonlító reklámoknál a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt vizsgálja, hogy az állítás megalapozott-e. A lengyelországi példánál maradva, azt vizsgálnák, hogy a hivatkozott tesztek mennyire megbízhatóak. A GVH öt évvel ezelőtt úgy döntött, hogy az akkor "Hagyományos" márkanévvel megjelent mosópor gyártója nem perelheti a fogyasztók megtévesztése miatt a többi gyártót, amikor azok a hagyományos mosóporral vetik össze terméküket. Az indoklás szerint az új mosópor piacra lépése előtti reklámok egy nem létező "fantommal" hasonlították össze a sajátjukat, ami önmagában nem versenysértő. Magyarországon inkább a fogkrémek vívtak csatát a GVH előtt. Hat évvel ezelőtt a Colgate-re szabtak ki 30 millió forint bírságot egyik kálciumtartalmú fogkréme miatt, amelyet reklámjában a gyártó az egészségre gyakorolt hatás tekintetében felülmúlhatatlannak nevezett. Szintén abban az évben szabtak ki bírságot a Blend-a-medre, amely azt állította, hogy az általa használt fluorisztát 20 százalékkal csökkenti a lyukas fogak számát a hagyományos fluoridhoz képest. Ezt a kijelentést a cég tízmillió forintja bánta. D. L.