A vezető európai bankok képviselői jelezték, hogy inkább eladják bankjuk vagyonának egy részét, mint hogy új tőkét vonjanak be, ha az EU az adósságválság leküzdésének részeként magasabb tőkemegfelelési mutatót ír elő  - írja a Financial Times (FT). A meglehetősen radikális hozzáállás élharcosai a francia bankok, a BNP Paribas és a Société Generale, amelyeket követhetnek az olasz, spanyol és német pénzintézetek is.

Miért emelnénk a tőkét a jelenlegi alacsony jegyzések mellett eladva részvényeinket - tette fel a szónoki kérdést az FT-nek nyilatkozva egy európai bankvezér. Ezzel arra utalt, hogy az európai pénzintézetek papírjai átlagosan könyv szerinti értékük 60 százalékán forognak. Egy másik bankár egyenesen fogalmazott: jelenleg alapvetően hibás döntés lenne a tőke növelése. Csökkenteni kell az eszközállományt!

Egészségtelen lehet a fogyókúra

A bankok fogyókúrája azonban ellentétes lehet a szabályozó hatóságok és a politikusok szándékaival, mivel a hitelezés mérséklődéséhez vezethet, és ezzel veszélyeztetheti az eurózóna törékeny gazdasági növekedését. Az európai vállalatok finanszírozásuk 80 százalékát a bankokra támaszkodva oldják meg, míg amerikai társaiknál csak 30 százalék ez az arány.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tegnap ismertette az európai bankok kötelező feltőkésítésének követelményeit, amelyek részei lehetnek az unió október 23-ai csúcsértekezlete elé kerülő új válságkezelési tervnek. Eszerint ideiglenesen magasabb tartalékkövetelményt szabnának a pénzintézetekkel szemben és korlátoznák osztalékfizetésüket, illetve vezetői bónuszaikat.

Nem kérnek az államok segítségéből

Barroso nem részletezte, milyen tőkemegfelelési mutatóra gondolnak, de az FT az ügyhöz közel álló forrásból úgy tudja, hogy az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) kilencszázalékos core Tier-1 mutatót akar elírni, kiegészítve azzal, hogy hat-kilenc hónapos határidőt ad a kormányoknak arra, hogy feltőkésítsék a országaik bankjait, amennyiben azok nem tudják saját erejükből teljesíteni ezt a követelményt.

A bankok és tanácsadóik egyetértenek abban, hogy lényegében nem lehet a piacról forráshoz jutni. Miért fektetné bárki a tőkéjét egy bankba akkor, amikor tudja, hogy a pénze teljesen elmegy az államkötvények értékcsökkenése miatt keletkezett veszteség pótlására. Az eszközök csökkentésével - a tőketartalék/kockázatokkal súlyozott eszközök mutató nevezőjének mérséklésével - azonban elérhetőnek látszik a kitűzött tőkekövetelmény anélkül, hogy állam pénzére szorulnának, és az ennek elfogadásával járó elvárások teljesítésére kényszerülnének.