A NATO vezetői szerdán egy rövid, Donald Trump amerikai elnök számára szervezett találkozón végül aláírták a védelmi kiadásnövelési megállapodást - ezzel is eleget téve Donald Trump legfontosabb óhajának. Persze ebben bőven benne volt a tagállamok félelme is, hogy Oroszország egyre nagyobb fenyegetést jelent a biztonságukra. Egyedül az Egyesült Államokra pedig senki nem akart alapozni.

Mark Rutte, a NATO főtitkára elismerte, hogy az európai országoknak és Kanadának nem volt könnyű plusz pénzt találniuk, de hozzátette, hogy ez mégis létfontosságú.

A kollégáimmal együtt teljes meggyőződésünk, hogy az oroszok fenyegetése, a jelenlegi nemzetközi biztonsági helyzet miatt nincs más választásunk

– mondta az újságíróknak. Egy másik kérdésre válaszolva megjegyezte, hogy

„Nos, ne legyünk naivak Oroszországgal kapcsolatban.

Természetesen ezt a teljességgel kiprovokálatlan háborút vívják Ukrajna ellen, de ugyanakkor – és ezt halljuk nyíltan számos magas rangú európai katonai vezetőtől, köztük a német vezérkari főnöktől is – olyan ütemben építik fel és alakítják újjá fegyveres erőiket , hogy három, öt vagy hét éven belül készen álljanak a NATO megtámadására. Tudjuk, hogy létezik ez az orosz fenyegetés, rövid távon, hosszú távon, bármi is legyen az, de az orosz fenyegetés ott van, és biztosítanunk kell, hogy meg tudjuk védeni magunkat , és ezért tesszük ezt.”

A csúcstalálkozó nyitánya előtt az újságíróknak nyilatkozva Trump némileg bagatellizálta a szövetségesek azon aggályait, amelyek szerint kivonná magát a NATO Alapokmányának 5. cikkelyében foglalt kötelezettségek alól - írta a Reuters. Az aggodalmakat ugyanis tovább táplálták azok az Air Force One fedélzetén útközben tett fenyegető nyilatkozatok, melyek szerint ennek a bizonyos záradéknak „számos definíciója” létezik - legalábbis az ő értelmezése szerint. 

Alexander Stubb finn elnök, akinek az országa két éve csatlakozott a NATO-hoz, és nem mellesleg 1340 kilométer hosszan határos Oroszországgal meglehetősen pozitívnak tűnt:

Azt hiszem, egy új NATO születésének vagyunk tanúi, ami egy kiegyensúlyozottabb szövetséget és egy olyan NATO-t jelent, amely nagyobb európai felelősséggel bír

– mondta az újságíróknak.

Brutális kiadások

Az új nemzeti kiadási cél - amelyet a következő 10 évben kell elérni - évi több százmilliárd dolláros ugrást jelent a jelenlegi, a GDP 2 százalékát kitevő célhoz (és átlaghoz) képest, igaz a számítási módszerekben is lesz némi változás.

A jövőben az országok  - köztük Magyarország - a GDP-jük 3,5 százalékát költenék alapvető védelemre – például hadseregre és fegyverekre –, és 1,5 százalékát egyéb védelmi intézkedésekre, például kiberbiztonságra, csővezetékek védelmére, valamint az utak és hidak nehéz katonai járművek fogadására való átalakítására. A terv a korábbi 2032-es céldátum helyett 2035-ig szól, 2029-ben pedig felülvizsgálják majd a megvalósíthatóságát.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök - szokásához híven - némileg hígította a nagy egységet, amikor újságíróknak azt nyilatkozta, hogy Ukrajna nem NATO-tag, és szándékai szerint ez így is marad:

A NATO-nak semmi keresnivalója Ukrajnában. Ukrajna, akárcsak Oroszország, nem NATO-tag, és az az én dolgom, hogy ez így is maradjon

- hangoztatta Orbán.

Arról is beszélt, hogy Oroszország nem elég erős ahhoz, hogy valódi fenyegetést jelentsen a NATO-ra. A kormányfő ezúttal is megragadta az alkalmat, hogy méltassa Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit és „józan eszét”. Orbán szerint Trumpnak köszönhetően az új háborúk rövidebbek lesznek, a régiek pedig „kifogynak az üzemanyagból”.

A NATO-csúcstalálkozón elfogadott azon kötelezettségvállalással kapcsolatban, amely értelmében a tagállamok bruttó hazai termékük legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat, Orbán Viktor azt mondta: 

noha nem könnyű, képesek vagyunk rá.

Megvalósításához az Európai Unió költségvetési szabályozásának teljes kiszámítását meg kell változtatni - magyarázta. Amennyiben a jelenlegi szabályozást megtartják, az Európai Unióban senki sem lesz képes teljesíteni az 5 százalékos célt. Mindent újra kell számolnunk más módszerrel. Ebben az esetben meg tudjuk csinálni - emelte ki a miniszterelnök.

A Kreml közben azzal vádolta a NATO-t, hogy a féktelen militarizáció útján halad, és Oroszországot a „pokol ördögeként” ábrázolja, hogy igazolja a védelmi kiadások jelentős növelését.

Írásban feszült egymásnak Orbán és Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij igazságtalannak nevezte, hogy Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, Orbán Viktor válaszában pedig azzal érvelt: az EU-t nem háborús kockázatvállalásra, hanem békére és fejlődésre hozták létre. >>>

Egyébként minden NATO-tagország támogatta a célkitűzést rögzítő nyilatkozatot, aggályai csupán Spanyolországnak voltak, mondván, ezt csak szociális megszorítások árán tudná teljesíteni. Habár Rutte NATO-főtitkár ezt vitatta, sikerült diplomáciai alkut kötnie Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel, ezzel is gesztust gyakorolva Donald Trumpnak, hogy az amerikai elnök hatékonynak és sikeresnek érezhesse a csúcstalálkozót. 

Rutte egyébként nemcsak a csúcstalálkozót, de annak zárónyilatkozatát is rövidre fogta, szigorúan a költségvetési ígéretre összpontosított, elkerülvén a Trumppal való esetleges  súrlódásokat. A csúcstalálkozó legnagyobb vesztese minden bizonnyal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt, aki bár nagyon tervezte a közös eszmecserét az amerikai elnökkel, végül be kellett érnie a csúcstalálkozó előtti vacsorával.