Ausztriában a jelenlegi statisztikák szerint tegnapig összesen 7451 Covid-19-cel összefüggő halálesetet regisztráltak a járvány kitörése óta. Ezzel az Orbán Viktor miniszterelnök által Magyarország víruslaborjának tekintett ország ugyan sokkal jobban áll hazánknál, hiszen lakosságarányosan a Covid-19-es járvány eddig harmadával kevesebb életet követelt (832 haláleset volt egymillió főre vetítve, szemben a magyar 1256-al), azonban egy területen kudarcot vallottak, akárcsak sok más ország.

A szomszédos országban sem sikerül ugyanis kellőképpen megvédeni az időskorú lakosságot a járvány következményeitől, azok az idősotthonokban és ápolási otthonokban okozta a legtöbb halálesetet. A liberális NEOS párt parlamentben elhangzott kérdésére Rudolf Anschober, a konzervatív-zöld koalíciós kormány zöld-párti egészségügyi minisztere azt válaszolta, hogy az összes koronavírusos haláleset 43 százaléka az ilyen otthonokban lakók körében történt.

Kapcsolódó

A legrosszabb képet Stájerország mutatja a szövetségi tartományok közül, itt az összes haláleset fele következett be az otthonokban ellátottak körében. Annak ellenére, hogy országszerte immár 3245 idősotthonban lakó hunyt el a járvány következtében, az eddig a fertőzést elkapó 405 ezer ember mindössze 4 százalékát tették ki az otthonok lakói, összesen 18 ezer főt.

Nem lehet 100 százalékos védelmet biztosítani az otthonokban, azok ugyanis a fertőzés szempontjából a társadalom részei és nem lehet ezeket az intézményeket üvegbúra alá helyezni - magyarázta az elkeserítő számokat Anschober az Ö1 rádió reggeli adásában.  A koronavírus miatti magas halálozási számokat az otthonokban annak tulajdonította, hogy folyamatos volt a látogatók és az otthonok dolgozói miatt ezeken a helyeken a forgalom. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pont emiatt kezdték meg elsőként ezekben az otthonokban az oltások beadását.

Másképp látja ugyanakkor a helyzetet Michaela Wlattnig, a stájer ápolásért felelős ombudsman (azaz ombudsfrau). A Kronen Zeitung című lapnak kifejtette, egyelőre semmilyen arra utaló bizonyíték nincsen, hogy a tartomány otthonaiba a látogatók hurcolták volna be a fertőzést, a legtöbb helyen ugyanis már a kezdetek óta nagyon szigorú korlátozásokat vezettek be erre vonatkozóan. Ugyanakkor szerinte számos panasz érkezett a megfelelő védőfelszerelések hiányáról, s az otthonok személyzete már a járvány kezdete óta teljesítőképessége határait feszegetve dolgozott.

Ráadásul a személyzet létszáma is csökkent arányosan, sokan voltak ugyanis betegszabadságon, karanténban, miközben a feladatok mennyisége nőtt a tesztelések és a szigorított eljárásrend miatt. Ez az ápolás minőségére is visszahatott, hiszen így kevesebb idő jutott az ellátottakra.