Ahmed Naszer Al-Raiszi vezérőrnagy, az Egyesült Arab Emírségek belügyminisztériumának főfelügyelője már korábban is tagja volt az Interpol végrehajtó bizottságának, de csütörtökön a nemzetközi testület irányításával is megbízták. 

Al-Raisit összefüggésbe hozták magas rangú politikai foglyok kínzásával hazájában, az Egyesült Arab Emírségekben. Az áldozatok között van Ahmed Manszúr emírségekbeli disszidens és Michael Hedges brit akadémikus – akit 2018-ban kémkedéssel vádoltak és életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Hedges később kegyelmet kapott, de Manszúr továbbra is börtönben van - írja az Euronews angol nyelvű kiadása.

Kapcsolódó

Öt országban tettek büntetőfeljelentést ellene, köztük Franciaországban, ahol az Interpol székhelye van, és Törökországban, ahol a választások zajlottak. A kritikusok attól tartanak, hogy az Interpol globális befolyását arra használja fel, hogy ahelyett, hogy kábítószercsempészekre, emberkereskedőkre, háborús bűnökkel gyanúsítottakra és állítólagos szélsőségesekre vadászna, száműzött disszidenseket, sőt politikai ellenfeleket is letartóztasson.

Al-Raiszi jelölése tiltakozást váltott ki Európában. Francia törvényhozók egyenesen Emmanuel Macron elnökhöz fordultak, hogy járjon közbe. Német képviselők azt állították, hogy kinevezése ellentétes az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával. Maga az emírségekbeli rendőri vezeti azt mondja, hogy négyéves megbízatását az Interpol modernizálására akarja felhasználni.

Sir David Calvert-Smith, az Egyesült Királyság korábbi főügyésze nemrégiben készült jelentésében az Egyesült Arab Emírségeket azzal vádolják, hogy megpróbáltak befolyást vásárolni az Interpolon belül, hogy elősegítsék al-Raiszi jelölését.

2017-ben az Egyesült Arab Emírségek 50 millió eurós adományt folyósított az Interpol egy alapítványának, amelynek genfi irodái vannak, és amelyet Calvert-Smith "olyan csatornának nevez, amelyen keresztül az Egyesült Arab Emírségek kormánya kenőpénzt juttat az Interpolba".

Az elnökválasztást nagy figyelemmel követik, mivel a testület eddigi első kínai elnöke, Meng Hongwei 2018-ban, a hivatali ideje közepén eltűnt egy Kínába tett útja során. Később kiderült, hogy őrizetbe vették, vesztegetéssel és más állítólagos bűncselekményekkel vádolták. Az Interpol ezután bejelentette, hogy Meng lemondott az elnökségről.

A dél-koreai Kim Jong Yan akkori alelnök személyében gyorsan megválasztották az új vezetőt, aki Meng hátralévő idejét tölti le. Kim elnöksége 2020-ban járt volna le, de megbízatását egy évvel meghosszabbították, miután a koronavírus-járvány miatt az Interpol tavaly lemondta éves közgyűlését.