Jön vagy nem jön? - hetek óta ez a kérdés izgatja a mezőgazdasági terményekkel is kereskedő árupiaci befektetőket és brókereket a Financial Times tudósítása szerint. Az "illető", akinek megérkezése súlyos dollárezrekben mérhető hatással lenne üzletükre az El Nino (kisded) névre keresztelt időjárási anomália, amely ugyan a Csendes-óceán középső részén alakul ki, de az Amerikai kontinensen túl hatással lehet India, sőt Afrika időjárására is.

Az ausztráliai meteorológiai intézet legfrissebb jelentésében fenntartja ugyan azt a jóslatát, hogy meglehetősen nagy a valószínűsége az El Nino megjelenésének az idei év végére, ám megjegyzi, hogy a tengervíz és a légkör kölcsönhatásából kialakuló jelenség összetevői az elmúlt hetekben kiegyenlítették egymás hatását. A Csendes-óceán térségében kialakult meleg időjárás ellensúlyozza az időjárási anomália tipikus jellegzetességeinek megjelenését.

Az amerikai Columbia Egyetem klímakutatói intézete szintén arra a következtetésre jutott, hogy bár a májustól június közepéig tartó időjárási körülmények megközelítették egy gyenge El Nino kialakulásának előjelét, az ehhez szükséges légköri feltételek még nem álltak össze.

Drágább cukor, olcsóbb arany

Az árupiaci szereplők egyelőre próbálják kideríteni, hogy mit is jelentenek a számukra az időjósok szavai, ám eközben minden bizonnyal óvatosabbá válnak. Az elmúlt hónapokban olyan biztosra vették a kellemetlen helyzet kialakulását, hogy egyes termékek, köztük a kakaó árát már részben az emiatt feltételezett terméscsökkenéssel kapcsolatos spekuláció hajtotta fel.

Az El Ninóval is összefüggő fontos kérdés az indiai monszun alakulása. Általában feltételezik, hogy az előbbi gyengíti - szárazabbá teszi - az utóbbit, ám a statisztikai adatok azt mutatják, hogy ennek mindössze 30 százalék az esélye. A gyenge monszun növeli a cukor és a gabona árát is, mivel India mindkettő jelentős termelője és egyben fogyasztója. Ha a termés kisebb, akkor nő az import.

Az arany ára viszont csökkenni fog, ha kevesebb eső esik Indiában. A vidéki lakosság ugyanis a világ legnagyobb aranyfogyasztói közé tartozik - az indiai felhasználás 60 százalékát adja. Ha drágább az élelmiszer, akkor az ott élőknek kevesebb pénzük marad aranyra, illetve kénytelenek eladni egyes aranytárgyaikat, ami a világpiacon is érezhető nyomást gyakorol a sárga nemesfém árára.