Pedig azt gondolnánk, hogy a Fed nulla közeli kamatpolitikája következtében a hozamot szinte egyáltalán nem termelő, ám a lekötés miatt a rugalmasságot csökkentő konstrukciók veszítettek népszerűségükből, ám ez nem így történt, sőt. Míg a Lehman-csőd előtt évi átlag 200 milliárd dollárral híztak a megtakarítási számlák, addig a válság kitörését követően évi 700 milliárddal lettek kövérebbek − így ezekben a betétekben jelenleg már 5,6 ezer milliárd dollár pihen. (Eközben az amerikaiak megtakarítási hajlandósága a válság előtti szintre, 3,3 százalékra csökkent.)
A folyamat több szempontból is aggodalomra ad okot. Egyrészt − bár a Fed szeretné ezt a passzív pénztömeget a gazdaságra vagy a piacokra csatornázni − ha ezekből a számlákból nagy mennyiségben kezd kiáramolni a pénz, az olyan hiperinflációs veszélyt okozna, ami mindenképp komoly kihívások elé állítaná a jegybankot. (A teljes M2 pénzkínálat több mint felét képviselik a megtakarítási számlákon elhelyezett összegek.) Másrészt különösen aggasztó, hogy november elején soha nem látott mennyiséget, 131,9 milliárd dollárt helyeztek el ilyen betétekben, a korábbi három csúcsot ugyanis a Lehman-csőd, a görög válság kitörése, illetve az USA leminősítésének hetében jegyezték fel.
Legolvasottabb
Orbán Viktor: „Ne ringassuk magunkat hamis illúziókba, most valószínűleg szorosabb az állás”
Mi folyik itt? Őrizetbe vettek egy főügyészségi ügyészt
„Végképp kiírják Magyarországot a jogállamok közül” – rendkívüli közleményt adott ki a MÖSZ
Így lehet ellenőrizni, hogy beleszaladtunk-e egy sebességmérésbe
Ledől egy mítosz? Holoda Attila szerint nem az orosz gáz tartja lent a rezsit
Vészhelyzet a Wizz Air-járaton: Spanyolország helyett Olaszországban szállt le a budapesti gép
Rejtélyes dolgokat lepleztek le egy bútorwebshopnál
Kiderült, miért kóvályogtunk csütörtökön
Kicsúszik a talaj a balatoni luxuslakópark alól? Lázár Jánosék váratlanul akcióba léptek