Az ENSZ szakosított szervezete szerdán kiadott éves jelentésében rámutatott: hat évvel a világgazdasági válság kirobbanása után az okok továbbra is fennállnak, a fellendülés alig kezdődött el, és ellentmondásos számos politika, amelynek állítólag segítenie kellene a helyzet megoldásában. Nem működik a kormányok megszorító politikája és a jegybankok olcsó pénze - mondta Kituji Muhisa, az UNCTAD főtitkárhelyettese.

A szervezet 2,5 és 3 százalék közötti növekedést jósol a világgazdaság egészének az idei évre, a világkereskedelemben pedig 2 százalékos növekedésre számítanak. Kituji szerint ezért a helyzetért a kormányok is felelősek, mert nem szüntették meg a válság mélyen gyökerező okait.

Az alacsony növekedésnek a bérek emelése és a jövedelmek igazságosabb elosztása révén keletkező aggregált kereslettel kell véget vetni - vélik az ENSZ-szakértők. Nyugtalanító párhuzamot látnak a jelenlegi helyzet és a 2008-as válságot megelőző körülmények között.

A legaggasztóbb tényezők között említik "az aktívák (részvények és ingatlanok) árának és a (vállalati) nyereségeknek a növekedését". "Új pénzügyi buborékok" kialakulása fenyeget, miután az alapvetően egy új válság megelőzését célzó szabályok nem voltak megfelelőek. Megmaradt a pénzügyi szféra uralma a reálgazdaság felett, a jegybanki pénzeket mindenekelőtt tőzsdei spekulációkra használták ahelyett, hogy a reálgazdaságba hajtottak volna végre beruházásokat - mutattak rá.

Az UNCTAD arra is figyelmeztetett, hogy az egyes országcsoportokra jellemző "nyilvánvaló stabilizálódás olyan csalóka benyomást kelthet, mintha a rendszerhibákat kiküszöbölték volna, és a növekedés, ha alacsony szinten is, de fenntartható lenne. Egyes gazdasági iskolák szerint ez az "új normális állapot", de az ENSZ-szervezet szerint a foglalkoztatás alacsony növekedésében, a stagnáló bérekben és a háztartások növekvő eladósodottságában "nincs semmi normális".

"Vannak alternatívák" - véli Alfredo Calcagno, az UNCTAD gazdaságpolitikáért és fejlesztésért felelős vezetője, a bérek emelését, állami beruházásokat és befektetéseket igénylő iparpolitikát szorgalmazva. Ezek révén 2019-re éves szinten 4,7 százalékkal bővülhet a világgazdaság, míg a jelenlegi irányvonal fenntartásával csak 3,4 százalékkal.