A bolygó 7,6 milliárdos népességéből jelenleg nagyjából 1,1 milliárd embert sújt a probléma Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában: 470 milliót a gyéren lakott vidékeken és 630 milliót a városi szegénynegyedekben. Egy 52 országra kiterjedő felmérés szerint India, Kína, Mozambik, Szudán, Nigéria, Brazília, Pakisztán, Indonézia és Banglades néz szembe a legnagyobb gondokkal - írja az Index.hu az MTI nyomán.

Az éghajlatváltozás miatt "különlegesen hatékony módon kell gondoskodnunk a megfelelő hűtésről" - mondta Rachel Kyte, a szervezet vezetője, megjegyezve, hogy a vállalatok számára például óriási lehetőséget jelent az alacsony költségű, nagy hatékonyságú légkondicionálók kifejlesztése és eladása a trópusi országok egyre szélesedő középosztályai számára. Ugyanakkor az olyan egyszerűbb megoldások is sokat segíthetnek, mint a tetők fehérre festése, hogy visszaverjék a napsugarakat, vagy az épületek átépítése, hogy a hő könnyen távozhasson belőlük.

Kapcsolódó

Az ENSZ egészségügyi szervezete szerint az éghajlatváltozással összefüggő hősokk évente valószínűleg 38 ezerrel több halálozást fog okozni világszerte 2030 és 2050 között.

Idén májusban több mint hatvan ember halt meg a pakisztáni Karacsiban, amikor egy hőhullám során 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet.

A jelentés szerint a trópusi országok városoktól távol eső területein sok embernek nincs hozzáférése villamos energiához és a kórházak gyakran nem tudják tárolni a hűtést igénylő vakcinákat és orvosságokat. Sok gazdálkodó vagy halász mindeközben nem fér hozzá a termékeinek a piacra juttatásához szükséges hűtőkamrához, -kamionhoz. A friss hal néhány óra alatt tönkremegy, ha 30 Celsius-fokon tárolják, míg hűtve napokig friss marad.

A kép forrása: Pixabay.