A NAPI Gazdaság cikke New Orleans utcái, ahol pár napja még fegyveres bandák tartottak mindenkit rettegésben, vasárnap délutánra némileg elcsendesedtek. A nemzeti gárda több mint 40 repülőgépe és helikoptere szombatra kiszabadította a városi sportcsarnokban és a választási központban humanitárius katasztrófával fenyegető körülmények közt rekedt több ezer túlélőt. A helyszínre látogató George W. Bush is elismerte: a segítség későn érkezett és elégtelen volt. Katrina dúlása nyomán 350 ezer épület dőlt össze, az áldozatok számát több ezerre, a károk nagyságát 100 milliárd dollárra becsülik. A városban körülbelül 80 ezer ember maradt; a vízellátás helyreállítása várhatóan három hónapot is igénybe vesz. A vihar hatása azonban messze túllépett Louisiana állam határain. George W. Bush és Alan Greenspan Fed-elnök munkaebéden vitatták meg a legszükségesebb teendőket. Bush az ezt követő sajtótájékoztatón kijelentette: a katasztrófa „átmeneti megtorpanást” okozott, amelynek leküzdéséhez a kormányzat és az üzleti szféra összefogására lesz szükség. A tanácskozás részleteiről az elnök nem nyilatkozott, de az elemzők biztosra veszik, hogy a Fed következő, szeptember 20-ára várt kamatemelése elmarad. John Snow amerikai pénzügyminiszter is tárgyalt a Fed-elnökkel. Snow a megbeszéléseket követően kijelentette: a Katrina-hurrikán hatásai legfeljebb három-négy hónapig érződnek majd az Egyesült Államok gazdasági növekedési ütemén. Az angliai nyaralását megszakító Snow szerint a természeti katasztrófa elsősorban annak lélektani hatása miatt foghatja vissza a gazdasági aktivitást. A közvetlen kárösszeg egyes becslések szerint 100 milliárd dollárt is kitehet. A legnagyobb problémát rövid távon az olaj- és benzinkészletek kifogyása és az árak ebből eredő hirtelen megugrása jelenti. A Goldman Sachs elemzői szerint a tartósan 70 dollár körül maradó olajár 50-60 milliárd dollárral is megdobhatja az éves energiaköltségeket. Az USA olaj- és földgázszükségletének 20 százalékát a Mexikói-öböl térségéből fedezik, itt azonban még több hét is eltelhet, amíg valamennyi finomítóban újraindul a termelés. Az elnök már múlt a héten elrendelte a 70-es években létrehozott, 700 millió hordós stratégiai olajtartalék felszabadítását. A példát több európai állam is követte, többek között Németország és Nagy-Britannia, ahol az elemzők a hét végén már másfél eurós, illetve egy fontot meghaladó közeljövőbeni benzinárról beszéltek. A készletek felszabadítása mindazonáltal csupán rövid távon lehet megoldás, hosszú távon az amerikai olajipar törvényi szabályozásának egészét (is) újra kell gondolni. A finomítók ugyanis nem csupán a lelőhelyek közelsége miatt működnek a hurrikánoknak leginkább kiszolgáltatott Mexikói-öböl térségében, hanem azért is, mert csak az öböl menti államok környezetvédelmi törvényei teszik lehetővé az efféle beruházásokat. Katrina tehát az USA energiaellátásának súlyos problémájára mutatott rá; a megoldás kereséséhez lélegzetvételnyi szünetet biztosít, hogy a szezon ötödik – Maria névre keresztelt – hurrikánja a legújabb meteorológiai jelentések szerint az amerikai partokat nem fenyegeti.