A 170 éve Franciaországhoz tartozó Új-Kaledóniában főleg az őslakos kanakok támogatják az elszakadást. Az 1980-as években az európai gyarmatosítók leszármazottai és az őslakosok között súlyos összecsapások voltak. Majd 1998-ban fogadták el a dekolonizációs tervet az európai gyarmatosítók és az őslakók. Bár ennek a szuverenitás erősítése és a francia származású lakosság szép lassú kiköltöztetése volt a célja, mostanra még mindig többségben vannak, akik maradnának Franciaország részei - írja az Euronews.
2018-ban már szavaztak Új-Kaledónia függetlenségéről, de a többség ellene szavazott, és elemzők ezt az eredményt várják a vasárnapi népszavazáson is. Akkor 81 százalékos részvétel mellett 56,67 százalékkal a maradáspártiak nyertek. Ha az elszakadást ellenzők győznek, két év múlva újabb referendumot írnak ki.
Kapcsolódó
Új-Kaledónia egy nagy és több kisebb sziget a Csendes-óceán délnyugati részén, Ausztráliától kb. 1500 km-rel keletre, a déli szélesség 18-23,5° a keleti hosszúság 157-174° között. A gazdaság fő ága a nikkel- és kobaltbányászat a hozzá kapcsolódó színesfémkohászattal. A terület rendelkezik a világ kitermelhető nikkeltartalékainak 15 százalékával. A nikkelexport mellett a fontos bevételt hoz a turizmus, valamint az anyaország támogatása.
Legolvasottabb

Újabb hétvégi rémálom a Balatonnál: szinte minden megtörtént, ami rosszul sülhet el

Jobb, ha nem kapcsoljuk be a klímát ebben az esetben: sokkal többet árthat, mint használ

Megvan a fekete doboz, kiderül az utolsó 30 másodperc titka

Döbbenten nézték az utasok a munka közben kötögető és videókat néző metróvezetőt – videó

Egy vagyont érhetnek ezek a telefonok, ha nálunk is lapul egy belőlük

Csődbe ment a Revolut riválisa, egy stadion árát égettek el a pénzküldő alkalmazásra

Górcső alatt az orvosok: elképesztő dolgokat találtak az ellenőrök

Pont ez a gép repült el a paksi atomerőmű felett – most már tudjuk, mi történt utána

A legbizarrabb jelenség jósolja meg a közelgő válságokat, eddig szinte mindig bejött
