A Kínában kialakult és immár törvényszerűen ereszteni kezdő ingatlanlufiról egyre több szó esik, és ez a több évtizede tartó erős gazdasági növekedés megtorpanásának egyik legfőbb oka is. Ennél azonban komolyabb problémák is felmerülhetnek: olyan jelek mutatkoznak, mint 2008-ban, amikor az amerikai ingatlanhitelezési lufi omlott össze látványosan.

Tiltott-tűrt árnyékbanki működés

Miután az ingatlanpiac és az építkezések felfutottak az óriási országban, nagy profitot lehetett a szektorban elérni, amiből sokan szívesen részesültek volna. Kialakult ezért a befektetési alapok olyan piaca, ahol a befektetők pénzét sokszor közvetlenül az ingatlanprojektek hitelezésére használták, árnyékbankként működve. Ilyen a Zhongzhi Enterprice Group is, amely az alapok  2900 milliárd jüan értékű piacának bő egyharmadát uralja, és most egyes vállalati befektetői arra panaszkodnak, hogy nem kapják meg időben a pénzüket.

A hatóságok létre is hoztak egy válságstábot, amely a cégcsoport problémáival foglalkozik, miután 2017-től ugyan már megpróbáltak fellépni a kvázi banki tevékenység ellen, de azt nem sikerült felszámolni, és most az ilyen társaságok törvényszerűen bajban kerülnek. Míg a bankoknál a nemfizető hitelek kezelésére komoly tartalékolási előírások vannak, egy ilyen kvázi banknál a fizetési zavarok hamarok elérik a befektetőket.

19-re lapot húztak

A Bloomberg szerint a mostani problémához jócskán hozzájárult, hogy a cégcsoport tavaly bevásárolt félkész ingatlanokból, abban bízva, hogy az ingatlanpiaci lassulás átmeneti, és idén már könnyedén túladhatnak az általuk befejezett ingatlanokon. Nem így lett, a piac tovább lassult, az árak csökkennek, ráadásul az alapok által kínált befektetési termékek eddig átlagosan 6,88 százalék körüli hozamot fizettek, míg a bankoknál legfeljebb 1,5 százalékot lehetett elérni tartós lekötéssel.

Klasszikus lufi

Időközben a banki ingatlanhitelezés visszaesett a 2009 óta legalacsonyabb szintre, jelezve, hogy a piac kifulladt. Szemben a nálunk kialakult helyzettel nem a kamatok szintje befolyásolta ezt, hisz abban alig volt változás, hanem olyan sok építkezés indult, amire már nincs tényleges kereslet. Hogy ezt a válságot a kínai jegybank és a kormány hogyan tudja kezelni, még nem látszik.

Nincs jó megoldás, csak a megelőzés

Önmagában egy jegybanki lazítás keveset segít egy ilyen helyzetben, ugyanakkor kérdés, hogy adott esetben kimentik-e állami pénzből ezeket a zűrös intézményeket, vagy legalábbis befektetőiket. 2008-ban ez történt a világ sok részén, az államok eladósodását okozva, miközben az erős recessziót sem sikerült megúszni. Azóta szigorodott a banki szabályozás és az ingatlanhitelezés is, így akkora lufi sem tud már kialakulni, Kína ezt azonban legfeljebb a mostani válság lecsengése után tudja megtenni.