Mint arról az International Herald Tribune még novemberben beszámolt, Woo-Suk Hwang világhírű genetikus-kutató amerikai munkatársa, Gerald P. Schatten, húsz hónap után váratlanul megszakította az együttműködést a génsebésszel, arra hivatkozva, hogy elképzelhető: Hwang hazudott neki etikai kérdésekben. A dél-koreai egyetem belső vizsgálatot indított, amely megállapította: Hwang néhány kísérlete alapanyagául szolgáló petesejtek az egyik diákjától származnak, amelyeket a vád szerint megtévesztés útján szerzett meg tőlük. Hwang etikailag erősen kifogásolható magatartásával „lerombolta a tudományos közösség szellemét” – állt a Koreai Bioetikai Társaság jelentésében. A petesejt felajánlásnál sokkal komolyabb etikai kérdés, hogy a Hwang labor vajon tényleg hamisított-e adatokat, amikor publikálta eredményeit a Science-ben – írja a Guardian. A botrány hatására Schatten máris felkérte a Science-t, hogy töröljék a nevét a Hwang-al közös eredeti cikk szerzői közül.

Mi van a háttérben?

Woo-Suk Hwang, a világ egyik legjobb genetikus-kutatója. Ő volt az, aki koreai-amerikai kutatócsoportja élén a világon először hajtott végre szomatikus sejtmag átültetést emberen (2004. február). Ennek eredményét, a klónozással létrehozott emberi embriót 12 napos korában megsemmisítették. De Hwang nevéhez fűződik az első klónozott kutya, Snuppy létrehozása, illetve az első "kergemarha kór" mentes tehén klónok előállítása is. A legfontosabb eredménye azonban kétségtelenül a humán embrionális őssejteket (SCNT) továbbfejlesztése, amelyből jelenleg már külön személyből származó donor sejteket is fel tudnak használni sejtvonalak készítésére (lásd keretes írásunkat). Bár a terapeutikus klónozás komoly etikai és filozófiai kérdéseket vet fel, az embrió előállítása és megsemmisítése a világ közvéleményében kevésbé keltett akkora szenzációt, mint a Dolly nevű bárány megszületése 1997-ben.

Versenyfutás a Nobel díjért

A dél-koreai kormány által nemzeti hősként kezelt Hwang lejáratásának hátterében egy koreai lap szerint a Nobel díjért folyó személyes küzdelem áll. E szerint Schatten személyes becsvágyától hajtva ellopta Hwang eredményeit, amelyekre az USA őssejt-kutatással kapcsolatos szigorúbb szabályozásai miatt az amerikai tudós egyedül nem lett volna képes. A botrány nemzeti felhangokkal is gyarapodott. Az Economist szerint minél jobban támadta a nyugati média Hwangot, annál inkább nőtt a koreai társadalom szimpátiája Hwang körül. A koreaiak ugyanis rendkívül büszkék Hwangra, aki munkájával fontos tényezővé tette országukat az élettudományok terén, köszönhetően a koreai kormány óriási kutatási támogatásának. A szimpátiahullám eredményeként nők százai jelentkeztek petesejt-felajánlásra. Ráadásul a távol-keleten az életet a születéstől számítják, így az őssejt kutatás eleve kevésbé vet etikai hullámokat a kelet-ázsiai országban. A koreaiak most úgy érzik, hogy a botránnyal a Nyugat rájuk akarja erőltetni az értékrendjét. Ezek után nagy kérdés, hogy kinek fogják az orvosi Nobel díjat odaítélni: Scattennek, Hwangnak, vagy mindkettőjüknek?

Filozófiai kérdések

A terapeutikus klónozás etikai dilemmája így hangzik: emberi lénynek tekinthető-e a szomatikus sejtmag átültetéssel létrejött embrió vagy pusztán egy sejtcsoport? Ha emberi lény, akkor ebből komoly következtetések adódnak. A katolikus egyház elvi álláspontja szerint például az embrió létének első pillanatától emberi lény, amely önértékkel bír, és nem szabad eszköznek tekinteni – még akkor sem, ha ezzel mások életét mentjük meg. A Vatikán szerint itt nem történik más, mint hogy - az egészségre és gyógyászati célokra való hivatkozással - leszűkítik az emberi lény méltóságát, aszerint, hogy fejlődésük milyen szakaszában vannak. A vatikáni állásfoglalás nem jelenti azt, hogy tiltsák meg a kutatásokat, pusztán azt állítja: a tudós egyéni lelkiismeretére van bízva, hogy részt vesz-e az ilyen kutatásokban. Mások azt mondják: a tudományos kutatás szabadságának semmilyen etikai korlát nem szabhat határt. Különösen a vallási szempontok nem jöhetnek szóba. Minden tudományos eredményt lehet jóra és rosszra használni, de a kutatást nem szabad korlátozni. Ráadásul a gyógyászati célú klónozás emberi életeket menthet, nem úgy, mint például az atombomba.

Mit mondanak a tudósok?

A tudományos kutatók közösségében komoly aggodalmat váltott ki a hamisítás vád. Függetlenül attól, hogy mi lesz Hwang sorsa, a kutatók az egész őssejt-kutatás jövőjét látják veszélyeztetve. Mint ahogy Peter Andrews, a nagy-britannai Sheffield Egyetem őssejt szakértője fogalmazott: „Csak a független laboratóriumok munkája lehet a garancia arra, hogy ellenőrzött eredményeket publikáljon a tudomány” – mondta a Science-nek a tudós.