A név nélkül nyilatkozó tisztségviselők szerint a tagországok uniós nagykövetei abban állapodtak meg szerdán, hogy a 2017 első felében esedékes máltai elnökséget követően egyből Észtország következne, amely eredetileg az Egyesült Királyság után, 2018 első felében töltötte volna be a soros elnöki tisztséget.

Bennfentes források arról számoltak be, hogy az ülésen széles körű egyetértés volt a résztvevők között, egyedül Ausztria élt fenntartással, amelynek a tervezett módosítások értelmében 2018 második felében kellene ellátnia az EU elnökségét, amikor az országban választásokat tartanak. A probléma megoldása érdekében elképzelhető, hogy Ausztria cserélni fog az utána következő Romániával.

Hivatalosan még a tagállamok minisztereiből álló tanácsnak is jóvá kell majd hagynia ezt a megállapodást, amely gyakorlatilag fél évvel előre hozná azt a már korábban megállapított sorrendet, hogy melyik ország mikor tölti be a tanács soros elnöki tisztét.

A Brexit mellett ez már nem fér bele

Az észt kormány már jelezte, hogy szükség esetén készen áll az elnökség előbbre hozására.
Az utóbbi napokban a belga és a magyar kormány is bejelentette, hogy kész vállalni az Európai Unió soros elnökségét 2017 második fél évében.

Theresa May brit miniszterelnök szerdán hivatalosan értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy a kormány lemondja az EU-elnökséget. A kormányfő azzal érvelt, hogy a londoni kormányra abban az időszakban várhatóan már igen sok feladatot fog róni a kilépésről szóló tárgyalássorozat.

Az Egyesült Királyságban június 23-án tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A hivatalos végeredmény szerint a szavazáson részt vett brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.