A gyakorlatban az év végéig is érvényben maradhatnak az Oroszország ellen bevezetett Európai Uniós szankciók - így döntöttek az uniós vezetők a brüsszeli csúcs első napján. Az EU-tagállamai szerint Kelet-Ukrajnában nem tartják be a legutóbbi tűzszüneti egyezmény minden előírását és ezért meghosszabbíthatják a Moszkva elleni, eredetileg nyáron lejáró büntetőintézkedéseket.

A megfogalmazás szerint, amíg nem teljes a tűzszünet, addig nem oldják fel a szankciókat - azaz azok akár az év végéig is érvényben maradhatnak. Mivel Kijevnek az év végéig kell visszakapnia az ukrán-orosz határ ellenőrzését, ezért úgy tűnik, addig nem is oldják fel az orosz cégeket sújtó tilalmakat. EU-diplomaták arra utaltak: az egyes orosz és ukrán üzleti és politikai vezetőkre vonatkozó beutazási tilalmat enyhíthetik, ha javul a helyzet.

Tudósítók megjegyzik, hogy ezzel a formulával sikerült mind a 28 tagállam támogatását megnyerni a szankciókhoz - amelyeket néhányan csak vonakodva fogadnak el. Egyes kormányok már most újabb üzenetet akartak küldeni Moszkvának, mások csak hónapokkal később tárgyaltak volna azok meghosszabbításáról.

A kompromisszumot Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hozta tető alá, Merkel német kancellár és Hollande francia elnök támogatásával. Az európai vezetők a Kreml értésére adták, hogy további büntetőlépéseket is bevezethetnek, ha az szükséges.

Ezzel burkoltan arra utaltak, hogy szigorításokat vezetnének be, ha a lázadók megtámadnák az azovi-tengeri Mariupol kikötőt. A stratégiai fontosságú város elfoglalásával a Moszkva-barát lázadók közelebb kerülnének ahhoz, hogy egy szárazföldi folyosót alakítsanak ki az orosz határtól a Krímig.

Az úgynevezett minszki tűzszünet előírja, hogy Kelet-Ukrajnában fel kell hagyni a harci cselekményekkel, vissza kell vonni a nehézfegyvereket és a lázadóknak át kell adniuk az ukrán-orosz határ ellenőrzését az ukrán erőknek.

Oroszország közben a tűzszüneti egyezmény felrúgásával vádolta meg Kijevet. Az ukrán parlament törvényt fogadott el a lázadó térségek különleges státuszáról. Ennek értelmében a területek aztán kapnának önkormányzatot, hogy Ukrajna visszakapná a teljes ellenőrzést felettük.

Moszkva és a lázadók szerint azonban először meg kell adni az autonómiát, majd ezt követően hosszútávú megállapodást kötni.