A képmutatás lelepleződését látják a görögök abban, hogy a megszorítások körüli vita miatt megbukott a holland kormány, amelynek feje, illetve pénzügyminisztere a legkeményebb fellépést sürgette Görögországgal szemben az elmúlt években. Utóbbi, Kees de Jager pénzügyminiszter, aki még a keresetlen szavaikról ismert hollandok közül is kiemelkedik nyers megfogalmazásaival, nem habozott leszögezni, hogy vagy engedelmeskednek a görögök az EU-nak, amely brutális megszorításokat vár az országtól, vagy búcsút mondhatnak a segítségnek, és irányt vehetnek az államcsőd felé.

Egyes megnyilatkozásaival még az egyébként az emberek buksijának simogatásával foglalkozó görög államfő éles reakcióját is kiváltotta - emlékeztet a Reuters. Mit képzelnek magukról a hollandok? - fakadt ki Karolosz Papouliasz még februárban. Jager azok között volt, akik komisszárt ültettek volna az athéni kormány nyakába. Egy olyan uniós szuperbiztost, aki ellenőrizte volna a görög vállalások végrehajtását, beavatkozhatott volna, ha a úgy látta volna, hogy a folyamatok rossz irányba mennek, és végső soron akár javasolhatta volna az ország kizárását az eurózónából.

Most megkapták!

Most jól megkapták a hollandok! Nem fogták fel, hogy az adósságválság egész Európát sújtja, nem csupán Görögországot - idézi a Reuters az athéni utca emberét, egy 32 éves állami alkalmazottat, akinek bérét 40 százalékkal vágták meg a megszorítások részeként.

Jager természetesen hevesen tagadja, hogy a kormány bukása miatt Hollandia és Európa dél-európai országai azonos betegségben szenvednének. Semmiféle összefüggés nincs a két helyzet között - mondja -, például a holland államadósság mindössze a GDP 65 százaléka, míg a görög, amely jelengeg 165,3 százalékon áll, jó esetben majdnem kétszer ekkora lesz 2020-ban. A holland kabinet a költségvetési hiány három százalék alá szorítása érdekében teendő intézkedésekről folyó vitában bukott meg, míg Athén a tavalyi 9,1 százalékos deficit tükrében nem is álmodhat erről a szintről.

Vagy teljesítik a feltételeket, vagy nincs pénz

Antonisz Szamarasz, a két hét múlva esedékes görög választásokon győzelemre esélyes konzervatív Néppárt vezetője azzal kampányol, hogy meg fogják változtatni az ország gazdaságát depresszióba taszító megszorítások politikáját. Az áfa felső kulcsát 23-ről 19 százalékra viszik le, csökkentik az szja felső kulcsát is és 550 milliós szociális programot indítanak. Mindehhez az állami pazarlás megszüntetéséből teremtik elő a forrást.

Jager - akinek fellépését finoman fogalmazva még provokatívabbá teszi alacsony, elhízott alkata - egy nemrégiben adott nyilatkozatában nem mulasztotta el leszögezni, hogy nincs engedmény Görögországnak. Túl vagyunk már az alkudozás fázisán, a görög vezetők aláírták a 130 milliárd eurós segélycsomag elnyerésének feltételeit - érvelt. Vagy teljesítik, amit ígértek, vagy nem kapnak pénzt! Ki van zárva, hogy kapjanak! - szögezte le.