Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezérigazgatójának nyilatkozata szerint a német bankok várhatóan beszállnak a második görög mentőcsomag finanszírozásába, hogy elkerüljék az ország gazdasági leolvadását - jelentette a Bloomberg. Egy tegnapi berlini konferencián Ackermann - aki egyben a több mint 400 pénzintézetet képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézet elnöke is - azt mondta Angela Merkel kancellárnak, hogy nem jókedvükben teszik ez, hanem azért, hogy lehetőséget nyújtsanak a politikusoknak a helyzet megoldására, az összeomlás elkerülésére. A 63 éves bankár a Lehman Brothers 2008. szeptemberi csődjéhez hasonlította Görögország bedőlését, ám szemben másokkal Ackermann úgy véli, hogy az utóbbi következményei messze túlmutatnának a Lehman összeomlását követő pénzügyi jégkorszak romboló hatásán. A káosz gyorsan tovagyűrűzne más országokra és maga alá temetné Európát - jelentette ki.

Ackerman beszámolójából kiderült, hogy a szakértők a nap 24 órájában dolgoznak a részletek kidolgozásán, a munkában részt vesznek a hitelminősítők és a hitelbiztosítással foglalkozó szervezetek képviselői. Feladatuk, hogy olyan megoldást dolgozzanak ki a magánhitelezők részvételére, ami nem értelmezhető hitelátütemezésnek. A Bundesbank fejének nyilatkozatát erősítette Martin Blessing, a Commerzbank - Németország második legnagyobb bankja - vezérigazgatójának kijelentése, miszerint a német pénzintézetek nagy vonalakban mér megegyeztek részvételükről a görög mentőakcióban, igaz, van még néhány tisztázandó pont. A bankárok ma találkoznak Wolfgang Schaeuble pénzügyminiszterrel a megállapodás tisztázása érdekében.

Kapcsolódó

Schaeuble helyettese, Joerg Asmussen szerint a pénzügyminisztérium jó alapnak tartja a megoldásra a Franciaországban kidolgozott módszereket. Ezek két lehetőséget kínálnak a magánhitelezőknek. Az egyik, hogy a következő években lejáró követelések 70 százalékát 30 éves görög kötvényekre cserélik, 30 százalékot pedig annak rendje és módja szerint készpénzben felvesznek. Az új kötvények hozama 5,5 százalék lenne, ami görög gazdasági növekedéstől függően maximum 2,5 százalékkal több lehet. Athén a 70 százalékos csomagból 50 százaléknyit meglévő adósságai törlesztésre használna, 20 százaléknyi részért pedig nullakuponos kötvényeket vásárolna, amelyeket egy speciális alapba helyezne el. Utóbb a 30 éves kötvények garanciájaként szolgálna.

A másik lehetőséget választó bankok meglévő követeléseik legalább 90 százalékát ötéves, 5,5 százalékos kuponnal kibocsátott görög állampapírokra cserélnék. Ezt a változatot vélhetően a rövidebb futamidejű görög kötvényeket birtokló német pénzintézetek részesítenék előnyben. A francia megoldás akkor működhet, ha a hitelminősítők nem tekintik de facto hitelátütemezésnek. Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának tagja "érdekesnek" minősítette a francia javaslatot, ami azért érdekes, mert az ECB szintén hevesen ellenez minden olyan megoldást a magánhitelezők bevonására, ami követeléseik egy részének leírásával járna, azaz végül is Görögország fizetésképtelenségét jelentené.