Az értékmegőrző ékszerbefektetést az teszi igazán nehézzé, hogy bizonyos szempontból a többi műtárgynál is nagyobb szakértelmet követel. Bár könnyíti a vevők helyzetét, hogy Magyarországon a fémjelzés már a XIX. századtól kötelező (jelenleg az 1 gramm fölötti daraboknál), egyszerű dolgunk így sincs, hiszen 1867 óta a különböző itt készült nemesfém tárgyakra körülbelül ötvenféle jel került, az importált árut pedig szintén gyakran változó behozatali jellel látták el.
Aranytárgyaknál a magyar fémjelzés 22, 18, 14 és 9 karátos finomságokat ismer. Ezüstnél szintén négyféle jelzéssel lehet találkozni, itt a finomság mértékét ezredrészben adják meg, a legmagasabb a 925-ös, a leggyakoribb viszont a 800-as. A Magyarországon hivatalosan fémjelezett platinatárgyak finomsága csak 950-es lehet, ezt a fémet csak 1937-től látják el fémjellel.
Bár hivatalos magyar fémjel vagy behozatali jel nélküli árut forgalmazni tilos, az ékszeraukciókon az tapasztalható, hogy az árverezett tárgyak legalább harmada fémjelezetlen vagy külföldi fémjellel ellátott. Ennek az az oka, hogy az aukciósház nem tulajdonosa az áruknak, csupán közvetítő a vevő és az eladó között, bár elvileg magyar jelzés hiányában így is csak "antiknak" minősített ékszerekkel foglalkozhatna. Egy nemesfém tárgy antik volta a jelenlegi magyar gyakorlat szerint azt jelenti, hogy az a háború előtt készült.
Magyar fémjel nélküli tárgyat a felvásárlók csak haszonaranyként illetve haszonezüstként vesznek át (ez a törtarany, illetve törtezüst), hiszen jel nélkül azt nem értékesíthetik ékszerként. Előfordulhat ebben az esetben, hogy az árverésen megvásárolt jelzetlen tárgyat szükség esetén csak harmadáron tudja eladni a vevő, és ez független attól is, hogy a jel hiánya az illegális forgalomba hozatal következménye, vagy egyszerűen arról van szó, hogy a puha aranytárgyakból a fémjel kikopott, esetleg még nyomokban felfedezhető, de már nem felismerhető.
Sem a finomsági jel - amely egy háromjegyű kis szám a fémbe ütve, és ezrelékben jelzi a tárgy nemesfémtartalmát -, sem a külhoni fémjel nem pótolja a magyar jelet. Óvakodni kell ezért attól, hogy árveréseken magyar fémjel nélküli árut vásároljon valaki, hiszen ezek ára adott esetben hiába kedvező, újraértékesítésük nehézséget okozhat, gyakorlatilag csak magánforgalomban vagy árverésen lehetséges. Néhány kivétel mégis akad. A nemesfémből (aranyból, platinából) készült óra értékét nem csökkenti például a magyar fémjel hiánya. Az 1867 előtt készült valódi antik ékszereken természetes, hogy nincsen jel (hacsak utólag nem került rájuk), ezeket - ha jó állapotúak és tetszetősek - nyugodtan megvehetjük. Árukat bizonnyal tartják majd, ritkaságuk miatt az aukciókon szinte mindig akad megvételükre több jelentkező, így leütési áruk a kikiáltási ár többszörösét is elérheti.
Ha a vevő külföldi vagy az ékszert a határokon túl kívánjuk értékesíteni, nem zavaró a magyar jel hiánya, ekkor az a legjobb, ha valamilyen "megbízható" ország (például Svájc, Németország) jelét találjuk rajta.
F. A.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.