Információink szerint szigorodó ellenőrzésekre számítanak a kiskereskedelmi láncok, mert a jövő évi országgyűlési választási kampányban komoly szerepet kap az import csökkentése, és az élelmiszer-termelők helyzetének javítása. Így a kereskedelemre már két oldalról nehezedik nyomás. Egyfelől az agrártárca igyekszik kiszorítani a vélt importdömpinget, másfelől a Pénzügyminisztérium kíván minden eszközt felhasználni arra, hogy a jövő évi áfacsökkenés valós árcsökkenést eredményezzen. Mindkét tárca többször „megfenyegette” a kereskedelmi multikat az ellenőrzések szigorodásával és sűrűsödésével. Az erősödő szigor jele a Lidl diszkontlánc egyik egységének korábbi időleges bezárása és az Auchan legnagyobb alapterületű hipermarketjében lévő három részleg ugyancsak időleges bezárása volt. Olyan még nem fordult elő a magyar kiskereskedelem történetében, hogy a vizsgálatokat végző ÁNTSZ néhány hét leforgása alatt két egységnél is a legsúlyosabb büntetést, vagyis a bezárást alkalmazza. Részlegeinek bezárását követően, múlt pénteken az Auchan közleményben közölte, hogy két, importból származó tejtermékének árát 10 forinttal emeli. A cégnél elmondták: ennek semmi köze sem volt az ÁNTSZ-vizsgálatok eredményéhez, az emelésre egy néhány nappal ezelőtti, az agrártárcánál történt egyeztetésen tettek vállalást. Mindez azért meglepő, mert a cég saját számításai szerint a polcain levő áru 95 százaléka magyar származású, mégis az Auchan volt az első, amely – megint csak a tejtermékek esetében – engedett a nyomásnak. Gráf József agrárminiszter néhány nappal ezelőtt személyesen tárgyalt az érintett multik vezetőivel egy készülő etikai kódexre hivatkozva, ám információink szerint a találkozó valós oka a magyar termékek preferálása volt a láncokban. A tárca vezetője igyekszik nyomást gyakorolni a multikra, hogy nagyobb mennyiségben áruljanak magyar terméket, ám a láncok szerint a polcokon általában 80–95 százalékban már így is magyar eredetű termék van. Arról nem tehetnek, ha a gyártók külföldi alapanyagból dolgoznak. A kereskedők szerint meglepő, hogy az import növekedése miatt (a teljes forgalomra vetítve 15 százalékról 20-25 százalékra) általában őket teszik felelőssé, ám az élelmiszer-feldolgozókat rendre békén hagyják, holott az import növekedéséhez a gyártóknak több köze van – vélik a kereskedők. Több kiskereskedelmi vezető szerint a tisztiorvosi szolgálat vizsgálata és döntése felülről vezérelt volt. Ritoók Emese, a tisztiorvosi szolgálat szóvivője szerint „érdekes felvetés” az összeesküvés-elmélet, ám, mint mondta, nincs tudomása ilyenről. A szervezet az Egészségügyi Minisztérium alá tartozik, amely utasítást adhat vizsgálatokra, de az ezeket végző megyei vagy körzeti laboratóriumok az esetek többségében maguk döntenek azokról. Minden évben menetrendet készítenek, amelyet év közben kiegészítenek. Ebbe senki sem szólhat bele. A szóvivő ugyanakkor egyetértett azzal, hogy mind az agrár-, mind a pénzügyi tárcának megvannak az eszközei az ellenőrzések szigorítására. Az előbbinek továbbra is rendelkezésére állnak az élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi laboratóriumok (amelyeket korábban pénzhiányra hivatkozva be akart záratni) a Pénzügyminisztérium pedig a fogyasztóvédőkön keresztül gyakorolhat nyomást. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet az esélyegyenlőségi tárcához tartozik, a miniszter közvetlenül kérhet vizsgálatokat és adhat utasítást ellenőrzésekre. Nemrég kért egy átfogó vizsgálatot, amelynek feldolgozása mostanában készült el. Siklósi Máté, a felügyelet kommunikációs osztályának munkatársa szerint mindez teljesen normális. Az utóbbi egy évben elszaporodtak az ismeretlen eredetű, uniós vagy harmadik országból érkezett termékek, amelyek minősége sok esetben kívánni valót hagy maga után. Emellett Siklósi szerint a felsőbb szervezetek kérésére a felügyeletnek szigorúbban kell vizsgálnia azokat a területeket, amelyekről több lakossági panasz érkezik. Az ÁNTSZ vizsgálatait a nyárral magyarázzák, ilyenkor általában megszaporodnak az élelmiszer-biztonsági és egészségügyi razziák. Összességében véve egyetlen szervezet sem értékeli úgy, hogy nyomásgyakorlásra használnák őket a felettes szervezetek, ugyanakkor tény, hogy a kormányzati oldal a készülő kiskereskedelmi törvényben például szélesebb hatáskört igyekszik kieszközölni a fogyasztóvédelmi szervezetnek, kivéve például az üzletek bezárásának jogkörét az önkormányzati jegyzők kezéből.