Tavaly a belföldön legálisan nem forgalmazott ukrán Priluki volt a második legkedveltebb cigarettamárka Magyarországon - derül ki egy, a Népszabadság birtokába került felmérésből. Az aranyérmes a Sopianae volt, a Priluki a Multifilterrel holtversenyben lett második helyezett.

 

 A feketekereskedelem arányait egy piackutató társaság az eldobált cigarettásdobozok összegyűjtésével mérte fel. A fővárosban, valamint 14 nagyobb vidéki városban 2004-ben, illetve 2005-ben június és szeptember között összesen 20 ezer darab üres dobozt szedtek össze. A minták elemzése után kiderült: egy év alatt 19-ről 27 százalékra nőtt a fogyasztásban a külföldön gyártott, majd az országba csempészett olcsó cigaretták aránya. Az ukrán dohányipar pedig egy év alatt majdnem tíz százalékkal, 23 százalékra növelte részesedését a magyar piacon. A leginkább a kelet-magyarországi városokban erős a csempészett füstölnivalók részesedése: Nyíregyházán 56, Debrecenben 52, Békéscsabán 37, Szegeden pedig 35 százalék.

 

A lap által megkérdezett kereskedelmi vállalkozások képviselői úgy vélik, a helyzeten egy kissé javított az ukrán-magyar határon átlépők tavaly október közepétől tartó aprólékos ellenőrzése: a legális piac szereplői a korábbi visszaesés után forgalomnövekedést tapasztaltak.

 

Az ukrán határt átlépők aprólékos ellenőrzését jó megoldásnak, ám a feketepiaci felmérést komolytalannak tartja Félix Péter, a Füstirtók Alapítvány elnöke. Szerinte ugyanis a kutatás a dohányipar pénzéből készült, márpedig az ágazat abban érdekelt, hogy eltúlozza a feketepiac méretét. Minél nagyobb méretű ugyanis a feketepiac, annál nagyobb az esély arra, hogy a vámhatóság fokozza ellenőrzéseit, a kormány pedig lemond a jövedéki adó emeléséről - állítja Félix. Mindkettő kapóra jön a gyáraknak. Ha alacsony az adó, akkor olcsó a füstölnivaló, így több fogy belőle, tehát nő az árbevétel és a nyereség. A csempészeket üldöző vámosok szintén hasznosak a dohányipar szempontjából, hiszen a lefoglalt, majd megsemmisített cigarettát egy másik országban ugyan, de általában valamelyik multinacionális dohánycég állítja elő.

A Prilukit például a Pécsett gyárat működtető British American Tobacco (BAT) állítja elő Ukrajnában, de a Marlboro révén a másik nagy cég, a Philip Morris, a Prima kapcsán pedig az Imperial Tobacco termékei is megtalálhatók a csempészek szállítmányaiban. Az alapítvány elnöke megoldásként azt javasolja, hogy ha a csempészszállítmányról bebizonyosodik, hogy legálisan állították elő, akkor a cigarettát piacra kell dobni. Az így szerzett összeg a vámhatóság bevételeit gyarapítaná. Az eladott csempészcigaretta viszont vevőket venne el a belföldi dohánygyártóktól, akiknek így már az lenne az érdekük, hogy Magyarországra illegálisan ne jöhessen be külföldön gyártott füstölnivaló.

 

E nézettel vitatkozik a BAT szóvivője. Bede Rita hangsúlyozta: a társaságnak hatalmas veszteségeket okoz, hogy az egyik leánycége által gyártott cigaretta csempészáruként elárasztja a cégcsoport más piacait. (A BAT tulajdonában lévő pécsi dohánygyár állítja elő a Sopianae cigarettát.) A BAT ukrán leánycége azonban képtelen arra, hogy a vele együtt dolgozó 40 nagykereskedő és 400 disztribútor mindegyikét ellenőrizze, ezért kötöttek együttműködési megállapodást a vámhatósággal a csempészet visszaszorítására - közölte a szóvivő.