A magyar vállalkozások 54 százalékát az X generációhoz tarozó, ma 38-53 éves korosztály alapította - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató és a generációs szemléletű fluktuáció menedzsmenttel, piackutatással és marketing tanácsadással foglalkozó Emocionális Marketing (EM) Kft. elemzéséből, amely az 1997-ben, a 2007-ben és a 2017-ben alapított cégeknél vizsgálta meg az alapítók életkor szerinti összetételét.

Az nem meglepő, hogy az X-esek által alapított cégek adják a vállalkozások zömét, hiszen ők a rendszerváltás után képesítést szerző generáció, amely fiatalon élhetett a cégalapítás lehetőségével - állapította meg Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. A meglepő inkább az, hogy még 2017-ben is ők alapították a 34000 új cég több mint felét, az összes többin osztoznak a náluk idősebbek és fiatalabbak.

Kapcsolódó

Az X-esek már az 1997-es adatok szerint is rendkívül aktívak voltak, pedig ennek a generációnak a tagjai akkor legfeljebb 32 évesek voltak, mégis az akkor alapított társas vállalkozások 45 százalékát már ők jegyezték be. Vállalkozói kedvük azóta is töretlen, a 2007-ben alapított cégek 52 százalékát és a 2017-ben alapítottak 51 százalékát is ők jegyezték be. Holott közben felnőtt, és teljes egészben vállalkozói korba lépett az Y-generáció, akik 2017-ben a cégek 31 százalékát hozták létre, azaz sokkal kevesebbet, mint a maguk idejében az X-esekek. Ez az oka annak, hogy a ma működő cégek alig 13 százalékát jegyzik Y-osok.

Mindez azért meglepő, mert a generáció kutatás az X-eseket, mint bizonytalan generációt írják le, ezzel szemben az Y-osokat sokkal inkább önjáró, magabiztos és egocentrikus jegyekkel illetik - fogalmazott Steigervald Krisztián, az EM igazgatója. A kutatók éppen ezért úgy vélik, hogy nem az X-esek magas, hanem az Y-osok gyenge vállalkozási kedve okozza a különbséget, ami hosszabb távon probléma lehet, mert az Y-osok kreativitása, nyelvtudása, nyitottsága és digitális képességei sokkal inkább kedveznek a mai értelemben vett vállalatvezetésnek, mint az idősebbeké.

A kutatók szerint az egyik lehetséges ok az elvándorlás. A jelenleg külföldön dolgozó mintegy 650 ezer magyar állampolgár pontos korösszetétele nem ismert, de feltételezhető, hogy több mint a felük Y-os. 400 ezer fővel számolva távollétük már jól magyarázza a fiatalok hiányát, és egyben rávilágít a magyar gazdaság egyik gyengeségére is.

A külföldi munkavállalás lehetőségével főleg azok élnek, akik versenyképes tudás birtokában vannak, és van elég önbizalmuk a nagy változások véghezvitelére, vagyis pont azok, akik generációjukon belül a leginkább alkalmasak lennének a vállalkozások vezetésére - mondta Steigervald. Az igazgató szerint ennek a csoportnak a hiányával a magyar cégvezetői társadalom versenyképessége szenved csorbát, bár más országok tapasztalatiból azt is tudjuk, hogy hazatérve ezek a fiatalok magukkal hozzák az európai vállalkozói kultúrát is, ami akár előnnyé is válhat.