A Fruitveb szakmaközi szervezet kifejtette, hogy a cseresznye érzékeny az érés előtt érkező csapadékra, ilyenkor ugyanis eső hatására már könnyen kirepedezik. A honlapjukon pénteken közzétett összefoglaló szerint vannak térségek, ahol a termés fele tönkrement, de az Alföldön kisebbek a károk, Bács-Kiskun és Békés megyében például egyáltalán nem keletkezett veszteség - írja az MTI.

A Fruitveb pontos becslést még nem közölt a károkról, de a csapadékos napok ellenére is jobb termésben bíznak, mint az elmúlt években. 2022 jól kezdődött, az elmúlt 2 évtől eltérően ugyanis a cseresznyefákat nem érte jelentős fagykár a tavaszi hónapokban. Az elmúlt 5 év átlagában körülbelül 10 ezer tonna cseresznye termett évente, 2020-ban és 2021-ben viszont csak 8-9 ezer tonna.

Kapcsolódó

Magyarországon tavaly 2855 hektáron termett cseresznye. Pest megye volt az első több mint 580 hektárral, ezt követte Heves megye 533 hektárral, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 475 hektárral, Bács-Kiskun 340 hektárral és Fejér megye 150 hektárral. A Dunántúl többi megyéje nem tartozik a nagy cseresznyetermelők közé, csupán Győr-Moson-Sopronban és Zalában haladja meg kevéssel a 100 hektárt a termőterület

Az import mennyisége nem jelentős, a görög, olasz, spanyol cseresznye nem dömpingáruként érkezik a belföldi piacra. A magyar termelőknek inkább a kiviteli lehetőségekért, más országok piacain kell megküzdeniük a külföldi áruval. A nagybani árak eddig körülbelül a tavalyival azonosak, a jó minőségű cseresznye kilójáért 800-1200 forintot fizettek a kereskedők - olvasható a Fruitveb honlapján.