A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista adatai alapján a lakosság valóban jól érzi, hogy még mindig komoly gondot okoz a betegek ellátása szempontjából, hogy hányan állnak sorban a műtők ajtajában.

Júniusban a három leghosszabb várólistán, csípő-és térdprotézisért, valamint szürkehályog-műtét miatt több mint 29 300-an várnak műtéti beavatkozásra, míg 2025. márciusában ugyanezekre a beavatkozásokra 27 ezer beteg várt. Vagyis néhány hónap alatt újabb kétezerrel nőtt a három műtéttípus esetében a várakozók száma.

Egy év alatt pedig újabb 5700 beteggel lett több, hiszen 2024. júniusában 23 600 beteg volt ugyanezeken a várólistákon.

A tavaly nyári várólista-adatokról itt olvashat bővebben. 

Ez aggasztja a leginkább a betegeket

A várólisták hosszával, az egészségügyi szakemberhiánnyal, a kórházak omladozó falaival, a vállalhatatlan mosdókkal, az ügyintézés körülményességével, az egészségügyi dolgozók túlterheltségével, a diagnosztikai eszközök hiányával és a magas gyógyszerárakkal a legelégedetlenebbek a magyarok. De aggódnak a sok kórházi fertőzés és az egészségügyben dolgozók alacsony fizetése miatt is – ez derül ki a Policy Solution elemzéséből. 

Kapcsolódó

A három évvel ezelőtti adatokhoz képest csak kisebb sorrend változás történt. A leggyakrabban említett problémák listáján 2022-ben holtversenyben végzett az élen, hogy nincs elég egészségügyi dolgozó, illetve, hogy túl hosszúak a kórházi várólisták. 

A kutatásban 2025-ben a várólistákat hat százalékponttal többen jelölték meg problémaként, mint az orvos- és ápolóhiányt.

A három évvel ezelőtti felméréshez hasonlóan idén is az a válaszopció került a harmadik helyre, miszerint kevés a jó színvonalú egészségügyi szakember.

A lehetséges szakmapolitikai javaslatok között a legtöbben azzal értenek egyet, hogy amennyiben az állami egészségügy nem tud egy beteget rövid időn belül ellátni, akkor a társadalombiztosításnak fizetnie kellene a beteg magánegészségügyi ellátását. A szűrővizsgálatokat a többség szerint el kell juttatni a hátrányos helyzetű településekre. Valamint ingyenessé kellene tenni a választható oltásokat is. Emellett fontos lenne megemelni az ápolók fizetését, valamint állami szabadnapokkal kellene ösztönözni a szűréseken való részvételt. 

Milliárdos költés a magánrendelőkben

A válaszadók háromnegyede szerint jelenleg Magyarországon a  gyógyuláshoz elengedhetetlen a  magánegészségügyi szolgáltatások igénybevétele. A válaszadók szerint az állami egészségügy elhanyagolása hozzájárult a magánszolgáltatók térnyeréséhez is.

A lakosság tavaly több mint egymilliárd forintot hagyott magánszolgáltatóknál, a járóbeteg-ellátásban egy vizit 35-40 ezer forintnál kezdődik, erről Lancz Róbert, a Doktor24 Zrt. vezérigazgatója, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke beszélt. 

Hozzátette: az pedig rendkívül egészségtelen a hazai magánellátás rendszerében, hogy a betegek jellemzően saját zsebből finanszírozzák a szakellátásukat. A vezérigazgató szerint az egészségbiztosításokat kell megerősíteni, hogy akár állami és akár magán egészségügyi ellátásokat is lehessen ebből finanszírozni. Fontos, hogy a vállalatok is szálljanak be ebbe a szektorba, mint finanszírozók, tette hozzá Lancz Róbert.

A Policy Solution kutatásai is ráerősít arra, hogy már minden második válaszadó járt már magánorvosnál. Demográfiai bontásban két éles mintázat rajzolódik ki. A nyugdíjasok között alacsonyabb azoknak az aránya, akik magánegészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe (36 százalék), míg a fiatalabb korcsoportokban minden második válaszadó járt már magánrendelőben. A diplomások több mint fele, az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőknek pedig harmada vett igénybe már magánorvosi szolgáltatást.

Összefogtak az egészségügyben dolgozók

De már az egészségügyben dolgozók is az elkeseredésüknek adnak hangot. Három köztestület 2025 szeptemberére Egészségügyi Egyeztető Fórumot hívott össze, valamint elkezdik a teljes ágazati nyomásgyakorlás előkészítését is. A Magyar Orvosi Kamara (MOK), a  Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) és a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) azt írta a közös nyilatkozatukban, hogy jelenleg Magyarországon a szerencse lett a gyógyulás egyik döntő tényezője.

A betegek eltérő minőségű ellátást kapnak, a dolgozók túlterheltek és egyre kevesebben vannak, az utánpótlásuk nincs megoldva.

A szakemberek szerint ahhoz, hogy az ellátás minősége javuljon, a betegek hamarabb sorra kerüljenek, vonzó legyen az egészségügy a munkavállalók számára is, egy azonnali 500 milliárd forint forrásbővítésre lenne szüksége a szektornak.