Első alkalommal látta el kézjegyével a forintot Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke. A jegybankelnökök számára a hivatalba lépés utáni egyik első feladata ez, egy sok évszázadra visszatekintő, fontos esemény.

„Ez az aláírás szimbolizálja az intézmény és az általa kibocsátott fizetőeszköz biztonságát, az értékmérő funkció alapja” – tette hozzá, kiemelve, hogy a szignó most is a jövőre irányul, de egy hosszas előzménye van.

A bankjegyek a magyar gazdaság legátfogóbb szerződésének termékei:

  • egyrészt azt a szerződést jelképezik, amit a gazdaság szereplőivel kötnek,
  • valamint a megújítása a szuverén államisággal is.

Emellett a jegybank által kibocsátott bankjegyek a magyarországi önálló monetáris politikát is jelképezik.

A legmodernebb biztonsági elemeket és nyomtatási technológiákat használják, aminek köszönhetően világviszonylatban is az élvonalba tartozunk a hamisításvédelemben.

Ezek a legfontosabb célok, feladatok

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke öt pontban foglalta össze a legfontosabb alapelveket, jegybanki célokat.

„Stabilitás, függetlenség és átláthatóság – ez a három alapelv az elnöki mandátum támasztéka. Munkám során ezek mentén kívánom működtetni a jegybankot” – húzta alá.

Az árstabilitás fenntartása az elsődleges cél, következetes inflációpolitikát fog folytatni az MNB. Ezzel támogatják a fenntartható fejlődést, növelik a pénzügyi stabilitást és erősítik a jegybanki hitelességet és bizalmat. Ezért minden hazai és nemzetközi folyamatot szorosan figyelni fog a jegybank.

Az MNB függetlenségét törvény garantálja, ez azonban Varga Mihály szerint nem jelent elzárkózást. A jegybank a nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően a felelősségi viszonyokat betartva a jövőben is együttműködik a hazai és nemzetközi pénzügyi intézményekkel, szereplőkkel.

Kapcsolódó

„A klasszikus jegybanki mandátum az elsőszámú feladat, e mandátumon kívüli tevékenységeket mérsékelni fogjuk”

– húzta alá az MNB elnöke.

Elmondta: az elméleti munka nem cél, hanem eszköz a jegybanki célok megvalósításához. Egyértelmű üzeneteket fognak közvetíteni, amiket a gyakorlatba is szeretnének beépíteni, miközben a gazdasági szereplőket is biztosítják a bizalomról.

„A munka megkezdődött. Határozott meggyőződésem, hogy folytatnunk kell a fogyasztói bizalom erősítését, kiszámítható beruházási- és konjunktúrakörnyezetet és árstabilitást biztosítását” – hangsúlyozta Varga Mihály.

A devizatartalék növelésének szabályait jelenleg nem tervezik felülvizsgálni, így változatlan marad a stratégia – válaszolta a jegybankelnök lapunk fizikai aranytartási startégiáról szóló kérdésére.

Infláció az első helyen

A friss inflációs adatokat értékelve az MNB az X-en azt írta, „az inflációval szemben nincs pardon, az árstabilitás elérésével mindenki nyer”. A statisztikai hivatal keddi közlése alapján idén februárban 5,6 százalék volt az infláció, ezzel az áremelkedés üteme 3 hónapja tartózkodik a jegybanki toleranciasáv felett (3 plusz-mínusz 1 százalék).

Varga Mihály a sajtótájékoztatón közölte: az árstabilitás alapfeltétele a tartós növekedésnek. A februári adatokat a Monetáris Tanács következő ülésén értékelik, valamint üdvözölnek minden olyan lépést, ami támogatja az infláció leszorítását.

Az infláció két legfontosabb összetevője: az élelmiszerárak emelkedése és a piaci szolgáltatások áremelkedése. Utóbbi esetében az MNB konkrét javaslatokat is fog tenni.

A forintárfolyamot befolyásoló tényezők naponta – sőt akár gyakrabban – változnak, ezért Varga nem akarta megelőzni kijelentéseivel a kamatdöntést. Aláhúzta: a környező országokhoz képest itthon megmozdult a lakossági hitelezés, de vállalati oldalon ez az ugrás egyelőre hiányzik.

Mi lehet ennek az oka? Egyrészt a gazdasági bizonytalanság, ami jórészt a nemzetközi mozgásokban keresendő a jegybankelnök szerint. A vállalati hitelek esetében pedig a keresleti oldalon van probléma, a bankok hiteleznének, ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, a bizalmat kell erősíteni.

A kormányzati intézkedésekhez hozzátette: érdemi különbség van az árrés-sapka és az ársapka között, ezért a jegybank sem tudja még érdemben értékelni a kedden bejelentett változásokat.

Matolcsy után takarít az MNB alapítványánál Varga Mihály

A jegybank új elnöke, Varga Mihály a hivatalba lépését követő napokban azonnal személycseréket hajtott végre az MNB utolsó megmaradt alapítványánál és az akörül létrehozott cégcsoportnál. Vizsgálatot rendelt el a Pallas Athéné Alapítvány és az Optima Zrt. működésének feltárására, hogy átvilágítsák Matolcsy György volt elnök utolsó intézkedéseit. A részletekről itt olvashat.