Az MNB 2014 óta a külső sérülékenység megítélésének javítása érdekében számos lépést tett, amelyekből eleve következett a devizatartalék szintjének csökkenése.
Júniusban 678 millió euróval apadtak a tartalékok, miután nem volt esedékes devizakötvény-lejárat. Májusban a tartalékok 970 millió euróval mérséklődtek, amiben szerepe volt egy nyolcéves, 200 millió svájci frank értékű kötvény visszafizetésének. Júliusban viszont annak ellenére volt mérsékelt a csökkenés, hogy 18-án lejárt egy 1 milliárd euró értékű, 10,5 éves futamidejű devizakötvény. A tartalékok idei csökkenésében benne van még az a 1,5 milliárd euró, amellyel a kormány visszafizette a 2008-ben felvett IMF/EU-hitel utolsó részletét az Európai Uniónak.
Az első negyedévben 2,771 milliárddal, a másodikban hasonlóan, 2,766 milliárddal apadtak a devizatartalékok. Míg azonban az első negyedévben kéthavi 1,393 milliárdos növekedés után márciusban egyedül 4,164 milliárddal zsugorodott a tartalékállomány, a második negyedévben minden hónapban csökkenés volt.
Az MNB kommunikációjából kiderül, addig engedi csökkenni a nemzetközi tartalékok szintjét, amíg az még érdemben meghaladja a befektetők által elvárt mértéket, amelyet általában az éven belüli lejáratú külső adóssághoz viszonyítanak.
Legolvasottabb
„Végképp kiírják Magyarországot a jogállamok közül” – rendkívüli közleményt adott ki a MÖSZ
Ledől egy mítosz? Holoda Attila szerint nem az orosz gáz tartja lent a rezsit
Mi folyik itt? Őrizetbe vettek egy főügyészségi ügyészt
Így lehet ellenőrizni, hogy beleszaladtunk-e egy sebességmérésbe
Csárdi Antal új és váratlan hungarikumot talált ki
Vészhelyzet a Wizz Air-járaton: Spanyolország helyett Olaszországban szállt le a budapesti gép
Kicsúszik a talaj a balatoni luxuslakópark alól? Lázár Jánosék váratlanul akcióba léptek
Jó hír érkezett a Mol finomítójából
Legfőbb ügyész: már vizsgálja a NAV Radics Béla alapítványának pénzügyeit