Hamarosan a kormány elé kerül a 2030-ig tartó távhő cselekvési terv - amelynek elfogadása nem lehet kétséges, az erről szóló kormányhatározat tervezete is már elkészült. A távhő a kormány második energiapolitikai csodafegyvere lehet - az itt nem citált rezsicsökkentés mellett - ugyanis egyszerre szolgálja a környezetvédelmet, fontos a klímavédelem miatt és nem utolsósorban fenntartható bár számos akadályt le kell gyűrni.

A kabinet már korábban határozott arról, hogy a "nemzeti közmű-szolgáltatási rendszert" a földgáznál, az áramnál és a távhőszolgáltatásnál piaci alapon kell megszervezni - csak így biztosítható a fenntartható üzem. A távhő-szolgáltatási elterjesztésnek kettős a célja: a rendszert, ezáltal csökkentsék az ország energiafüggőségét - hisz a távfűtőrendszerek jelenleg az egyik legnagyobb import földgázfelhasználók. A távfűtés gazdasági szempontból jelenleg még jelentős kihívásokkal küzd, hisz csak támogatásokkal, kedvezményes áfa-kulccsal veszi fel a versenyt az egyedi gázfűtéssel szemben - olvasható a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által publikált távhőfejlesztési cselekvési tervben.

Kapcsolódó

A kormány elé kerülő anyag növelné a megújuló energiaforrások, így például a hulladékégetésből származó hőenergiát. Indokolatlanul alacsony jelenleg a geotermia hasznosítása, számos nagy hírű fürdőhelyen (Sárvár, Hajdúszoboszló) sem hasznosítják az olcsó energiát távfűtésre. Az anyag készítése során a szakemberek úgy találták, hogy számos olyan város van, ahol sűrű beépítettség ellenére sincs távfűtési rendszer; az anyag Békéscsabát, Nagykanizsát, Hatvant, Zalaegerszeget említi - de ide sorolandó a legsűrűbben lakott magyar városrész, a budapesti belváros is.

Mi a teendő?

A kormány által elfogadni tervezett anyag szerint a távhőtermelésben növelni kell a hulladékégetők részarányát, ezzel párhuzamosan javítanák a rendszerek hatékonyságát. További cél a távfűtés társadalmi elfogadásnak növelése, illetve az egész szolgáltatás egységes jogszabályi rendszerbe illeszteni.

A földgáz helyett nagyobb teret szánnak a biomassza-égetésnek (tűzifa, illetve mezőgazdasági melléktermékek) ám ennek fenntarthatósági korlátja, hogy csak 32-35 forintos kilowattonkénti áramár mellett lehet gazdaságos - ugyanis a távhő csakis kapcsolt villamos energia-termeléssel lehet ily módon gazdaságos.

Emiatt jelenthet megoldás a termálvíz szélesebb körű felhasználása: ma már Miskolcon a hőenergia 47 százaléka, de Hódmezővásárhelyen a távfűtésben használt energia 90 százaléka származik földhőből, vagyis ahol van erre lehetőség a geotermikus energiára kell építeni. A fenntartható geotermikus energiafelhasználás alapvető követelménye, hogy a felhasznált vizet visszasajtolják a termálvizet adó rétegekben - ami viszont a költségeket növeli.

Elengedetlen a távfűtésbe kapcsolt háztartások energetikai korszerűsítése - ugyanis így 40-50 százalékos hőmegtakarítás is elérhetővé lenne -, csak így lenne hasznosíthatóak az alacsony hőmérsékletű - 55-100 Celsius-fokos - termálkutak, amelyek a magyar termálvízkészlet nagyot részét teszi ki.

Előbb a közintézmények jönnének

A cselekvési terv a fokozatosságot javasolja, gondolva a távfűtés alacsony elfogadottságára. Ennek érdekében első lépésben a nagy hőigényű középületek (kórházak, iskolák, városházák) távhővel való ellátást javasolják. Második lépésben a kiépülő távhővezetékek közelében felépülő új lakóházak, illetve felújításra szoruló házak rákötése a távfűtési rendszerekre.

A távfűtésnek legjobb kifutására a sűrűn lakott budapesti belvárosban van lehetősége - bécsi mintára. Jelenleg a fővárosi lakások negyede távfűtött - ezek jelezően lakótelepi lakások, de mutatóban akad már néhány történelmi épület, amely szintén erre a technológiára állt át. A fővárosi távfűtő rendszerek leggyengébb láncszemét az energiapazarló lakások jelentik. A most már zajló felújítások révén a fővárosi lakások hőigénye az óvatos becslések szerint 25 százalékkal csökken - ami viszont a fővárosi távfűtési rendszer gazdaságosságát veszélyezteti, - ezért egyfajta előremenekülést jelentene a távfűtés további elterjesztése új felhasználók bekapcsolásával.

A kormány elé kerülő anyag számol uniós támogatások felhasználásával az energetikai fejlesztéseknél, de számolnak kedvező kamatozású európai beruházási banki hitelekkel is.