Magyarország minden tekintetben elmaradt a visegrádi országoktól - állapította meg Surányi György volt MNB-elnök, az Intesa Sanpaolo-bankcsoport felügyelőbizottságának elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésén Békéscsabán. A növekedés belső motorjai lefulladtak. Az utóbbi másfél év javulása ellenére a munkanélküliségi ráta 10,5 százalék körül stabilizálódott, miközben a reálkeresetek már öt éve stagnálnak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel vitába szállt abban, hogy Surányi szerint a versenyszférában nem nőtt, hanem csökkent a foglalkoztatottak száma.

A magyar költségvetésben 2010-2011-ben lazítás volt, amely azonban nem hozott eredményt, ezért 2012-ben megszorítás következett - mondta a bankár. Az egykulcsos szja, a családi adókedvezmény és a társasági adó szelektív csökkentése 800-900 milliárd forintos fiskális stimulust jelentet, csakhogy az már csak rossz szerkezete miatt sem hozhatott növekedésgyorsulást. Az így kiesett pénzt pedig azóta is "kergeti" a költségvetés, emiatt állandó megszorítási kényszerben van a kormány - mindez tovább rongálja a gazdaságpolitikába vetett bizalmat.

Az MNB nem segített a válságban

A monetáris politika sem támogatta a gazdaság egészséges növekedését és nem tompította negatív sokkokat - fogalmazott Surányi, aki szerint a jegybank túlságosan restriktív volt. Csakhogy miközben az MNB a szigorra és az inflációra koncentrált, a piac a devizában történő eladósodással "kompenzált". Az pedig már csak gazdaságpolitikai döntés kérdése, hogy melyik szektorban épül fel ez a nyitott devizapozíció - mindezt a lakosságra terhelni volt a legrosszabb döntés. Nem az állam eladósodottságának mértéke, hanem a külső egyensúlytalanság mértéke a válság fő oka - fogalmazott a volt jegybankár.

A válság idején a büdzsé nem tudott kiengedni, az MNB pedig a nemkonvencionális eszközöket csak későn és félszívvel, elégtelenül, elriasztó árazással használt.

Jó az nhp, de

Az MNB növekedési hitelprogramjához (nhp) hasonlót már négy éve javasoltam - fogalmazott Surányi. Csakhogy ez a program csak akkor tud fenntartható maradni, ha kizárólag új beruházásokat és munkahelyeket finanszíroz, így a konstrukció piactorzító hatása túlkompenzálódik. A hitelkiváltás pedig csupán szimpla jövedelemátcsoportosítást jelent.

Az a baj a 2010-ben kezdődött gazdaságpolitikai irányváltással, a nem ortodox kísérlettel, hogy miközben a gazdaság tartósan stagnálás közeli helyzetbe került, az ország társadalmi, szociális, gazdasági problémái közép- és hosszú távon nem kezelhetőek.

Sokba kerülhet a nem várt alacsony infláció

A meglepetés-dezinflációnak olyan mellékhatásai vannak, amelyekkel a döntéshozók nem számoltak - véli a közgazdász. Egyrészt az egyessel kezdődő infláció kívül van az MNB inflációs célján, másrészt a maginfláció továbbra is magas maradt. A monetáris politika mozgásterét szűkíti, hogy az államadósság reálterhei ugrásszerűen megnőttek. A reálnyugdíjak megugrása pedig beépül a bázisba, növelve a büdzsé terheit. E két tényező 400-450 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés mozgásterét - mondta Surányi.