Valamelyest megnőtt a befektetők bizalma a magyar gazdaság iránt - Simor András szerint nagyrészt ez okozza a forint utóbbi időben mutatott erejét. "Nem tudjuk előre kiszámítani, hogy a piac hogyan reagál egyes kamatdöntésekre" - vallja be ugyanakkor Simor - , de ugyanígy a legtöbb piaci szereplő sem képes rá, a legjobb példa erre a júniusi határozat, amikor a várakozásokkal szemben a tanács úgy döntött, hogy nem emeli a rátát. Attól a lépéstől sokan várták, hogy forintgyengüléshez vezet, de jelentős erősödés követte. A fogyasztói árszínvonal emelkedési ütemét nem olyan dolgok térítették el az MNB terveitől, amelyek a napi monetáris politikai döntéshozatalban könnyen kezelhetők lennének - nyilatkozta Simor András. Az adóemelések, az ártámogatások csökkentése, az olajár és a mezőgazdasági árak emelkedése mind ebbe az irányba hatott. Az új inflációs céllal kapcsolatban egyébként még nincs kialakult álláspont a jegybankban, de augusztusban remélhetőleg megoldódik ez a kérdés. Az alacsony infláció ára vélhetően az árfolyam erősödése lenne, vagyis a forintban kifejezett fajlagos árbevétel csökkenése, amit a termelékenységnöveléssel ugyanúgy ki kell gazdálkodni a cégeknek. Ha sikerül alacsony szinten stabilizálni az inflációt, az végül is elvezethet az euró bevezetéséhez, amely végső fokon megoldaná a vállalkozások ez irányú gondjait - mondja. Alacsonyabb bérnövelésekkel is lehetne alkalmazkodni, pillanatnyilag azonban a gazdálkodók inkább azt választják, hogy magasabb béreket adnak és csökkentik a létszámot - teszi hozzá Simor. Az euró-céldátum megjelölése fegyelmező eszköz a kormány és a gazdasági szereplők számára is, mivel kiszámíthatóbb pályára állítja az országot. Ez láthatóan más országokban működött is, például Szlovákiában, ehhez azonban az szükséges, hogy a céldátum hiteles legyen, az emberek elhiggyék, hogy ez lehetséges.