Két napja még apró emelkedésre számított a magyar GDP kapcsán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, sőt, a tárcavezető az Economx kérdésére egyenesen megerősítette, hogy

már elértük a gödör alját.

Igaz, hogy azt azért hozzátette, az ipar egészét tekintve és a külső kereslet esetében még nem tudni, mikor padlózunk, illetve elismerte azt is, hogy sem a hazai feldolgozóipar, sem a bázishatás, sem pedig a német gazdasági helyzet nem segített, miközben a vámháború akkora bizonytalanságot és káoszt okoz, hogy Nobel-díjat kaphat, aki megfejti a helyzetet.

Van lejjebb?!

Ehhez képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb közlése szerint Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 I. negyedévében a nyers adatok szerint stagnált,

a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit.

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött.

Érdekes, de Nagy Márton tájékoztatója után egy nappal Varga Mihály jegybank elnök már sokkal kevésbé volt optimista. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa többek azzal magyarázta az alapkamat változatlan szinten maradását, hogy

az elmúlt időszak eseményei miatt a hazai gazdaságban a növekedési és az inflációs kockázatok is tovább erősödtek.

S ez még csak a kezdet, az MNB figyelmeztetett arra is, hogy

a vámpolitikai fejlemények a konjunktúra kilátások esetében lefelé mutató kockázatot jelentenek. A jegybank szerint a vámok globális emelkedése visszafogott exportteljesítményhez, míg a növekvő bizonytalanság egyes beruházások elhalasztásához vezethet.

Az MNB 1,9-2,9 százalék közé várja a 2025-ös GDP-növekedést.

Miért mondta a miniszter?

Ennek ellenére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) optimistán várta a mai GDP-adatokat. Idekapcsolódik, hogy megkerestük a tárca sajtóosztályát, hogy milyen adatok alapján várt apró emelkedést Nagy Márton, illetve számoltak-e ezzel a forgatókönyvvel – amint válaszolnak, közöljük olvasóinkkal. 

A tavalyinál nem lehet rosszabb!

Török Zoltán, a Raiffeisen vezetőelemzője előzetesen viszont mínusz 0,4 százalékos év per éves GDP-adatra számított; de vajon miért? 

A szakértő az Economxnak nyilatkozva most elmondta, az eddigi adatokból ismert gazdasági folyamatok inkább pesszimizmusra adtak okot. Az ipar és az építőipar továbbra sem remekel, a kiskereskedelem pedig bár erősödött, de nem váltott magasabb tempóra. Ugyanakkor a GDP további összetevői nem ismertek, így

jelenleg pontosan nem lehet megállapítani, mi áll az újbóli visszaesés hátterében. 

Az elemzői optimizmust erősíthette a tavalyi évvégi gazdasági teljesítmény, illetve az is, hogy növekedett a lakossági hitelkihelyezés, de ez úgy tűnik, kevésnek bizonyult. 

Török Zoltán viszont idén már GDP-növekedés vár. Ennek két oka van.

  1. Az egyik a bázishatás, ugyanis a tavalyi mélyrepülést nem lehet idén megismételni.
  2. A másik pedig, hogy az elemző mind az export, mind pedig a belső keresletben erősödésre számít, bár a Trump-vámok a II. negyedévben még okozhatnak bizonytalanságot. 

Úgy látja, az idei évben az állami beruházásoknál is erősödés várható, mindezek alapján a 2025-ös GDP meghaladja majd a 2024-es szintet. 

Kell valami jó hír? Legyen ötven extra gyár!

Egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium a GDP-csökkenés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el ebben a negatív külső európai környezetben. Magyarország háború ellenes költségvetést készít, Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját valósítja meg és a Demján Sándor Program keretében intenzív programokkal támogatja a magyar kis és középvállalkozásokat – fogalmazott az NGM.

Leszögezték, hogy dinamizálják az ipari termelést és erősítik a beruházási aktivitást, a korábban meghirdetett 100 új gyár programot 150-re bővítik. A vonatkozó beruházások listáját a kormány hamarosan közzéteszi – tettek rá ígéretet. 

Elkeseredett elemzők

Az MBH Bank elemzése szerint viszont

a negatív meglepetés mértéke miatt érdemben lefelé kell módosítani az idei évre vonatkozó, 2 százalékos növekedési várakozásukat.

Szerintük ahhoz, hogy a gazdaság idén éves átlagban elérje az 1,5 százalékos növekedést, az év hátralévő részében átlagosan jelentős, 1 százalékot meghaladó negyedéves dinamikákra lenne szükség. A vámháború, és az orosz-ukrán béke késlekedése miatt azonban ez jelenleg valószínűtlennek tűnik. Az elemzők szerint a kormány költségvetési élénkítési lehetőségei korlátozottak, így erről az oldalról sem látnak túl sok mozgásteret. 

Felhasználási oldalon a fogyasztás maradhat az egyetlen, érdemi húzóerő, a reálbérek továbbra is viszonylag gyors emelkedése, és a lakossági hitelezés gyors bővülése, valamint kisebb mértékben a korábban bejelentett kormányzati intézkedések miatt. A beruházásoknál ugyanakkor a fordulat továbbra is várathat még magára. Az MBH szerint a termelési oldalon az ipar idén várhatóan éves átlagban még visszaesik, a növekedés csak jövőre lehet érezhető. Egyelőre 1 százalék alá még nem vennénk az idei növekedési előrejelzésünket, de ha nem kezd gyorsan magára találni a gazdaság, elképzelhető, hogy ezt az ütemet sem fogja átlagosan elérni idén a gazdaság bővülése – figyelmeztettek az elemzésükben. 

Kapcsolódó