Az idei valorizációs szorzószámokról majd csak valamikor 2022 március második felében jelenik meg a kormányrendelet, de azok várható mértékét az előző évi nettó nemzetgazdasági átlagbér növekedése alapján már most is jól be lehet lőni.

A KSH legutóbbi adataialapján 2021. január-novemberben a bruttó átlagkereset 433,8 ezer forint, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 444,6 ezer forint volt. Ugyanebben az időszakban a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 288,5 ezer forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 297,1 ezer forint volt. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,6 százalékkal, a kedvezmények figyelembe vételével számított nettó átlagkereset pedig 8,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Miért fontos a valorizációs szorzó?

Egy adott évben nyugdíjba vonulók havi nyugdíjának megállapítása összetett számítással történik, az legfontosabb paraméterek közé tartoznak az egyes évekre megállapított úgynevezett valorizációs szorzók, amelyek az átlagos nettó keresetek alakulásához igazodnak.

A legutóbbi, tavaly március 24-i Magyar Közlönyben kormányrendeletként megjelent a 2021-es szorzótábla, amely szerint például az 1950-ben szerzett fizetésekre 411,364-es (!) szorzó vonatkozik, az 1980-as kereseteknél pedig 71,294 a szorzó értéke, míg a 2000-esnél 4,83. Majd például a 2010-es nettó bérek esetében ez az érték 2,026. Az öt legutolsó évben pedig:  2015-re 1,655-ös, 2016-ra 1,536-os, a 2017-re 1,36-os, 2018-ra 1,222-es, 2019-re pedig 1,097-es szorzó vonatkozik. A korábbi jogszabályban szereplő szorzók alacsonyabbak voltak - itt is jól látszik tehát a magas nettó kereseti dinamika. Nem csoda, hiszen 2019 volt az utolsó, a koronavírus-járvány és azt követő gazdasági válság előtti utolsó békeév.

A valorizációs szorzókra azért van szükség, mert ezekkel lehet hozzáigazítani a nyugdíjazás előtti évek, évtizedekben szerzett fizetéseket a nyugdíjba vonuláskor kapott keresetekhez. Az érintettek munkával töltött évei alatt nemcsak a béreket meghatározó tényezők változnak, de összegszerűen sem lehet direkt beszámítani a nyugdíjba a régi járandóságot. Például egy 1980-ban szerzett pár ezer forintos havi fizetés ma már nyilvánvalóan kevés lenne.

A nyugdíj összegét az 1988. január 1-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért keresetekből kell meghatározni. Ez az időszak a 2022-es kezdőidőponttal megállapított nyugellátásoknál már harmincnégy évi jövedelem figyelembevételét jelenti, azaz az aktív kereső időszak több mint felében elért munkabérek, egyéb jövedelmek már beszámítanak a nyugdíjba.

A valorizálás fő oka, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek nagy változáson mentek keresztül. Nem lehet egy az egyben beszámítani a nyugellátásba például egy 1998-ban kifizetett munkabért egy 2021-ben elért jövedelemmel. Ez a szintre hozás valósul meg az évente meghatározott valorizációs szorzószámokkal.

Ezek voltak a 2021-es nyugdíj-valorizációs szorzók
ÉvSzorzószám
1950411,364
1960180,288
1970131,004
198071,294
199026,867
20004,830
20082,204
20092,164
20102,026
20111,904
20121,866
20131,778
20141,726
20151,655
20161,536
20171,360
20181,222
20191,097
Forrás: Magyar Közlöny

Minél később igényli a nyugdíját, annál jobban járhat

Miután a kalkulációnál a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani a korábbi évek kereseteit, az utóbbi néhány évben különösen fölerősödött az a jelenség, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a kezdőnyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is – állapította meg Farkas András nyugdíjszakértő.

Mindez nemcsak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára (Nők 40) is vonatkozik, mivel mindkettőt ugyanolyan szabályok szerint számítják.

A nyugdíjtörvény alapján a nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.

Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Holott Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően - hangsúlyozta Farkas.

Ezzel szemben világszerte a modern nyugdíjrendszerekben jellemzően nincs hangsúlyos szerepe annak, hogy melyik évben igényli a jogosult nyugdíját, hiszen alapvetően igazságtalan, ha a nyugdíjba vonulás időpontja a nyugdíj összegét leginkább meghatározó tényezők egyikévé válik.

Magyarországon viszont az a helyzet, hogy – mivel meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, és ezzel párhuzamosan a valorizációs mértékek is ugrottak – a 2010-es évek derekától kezdődően minél későbbi esztendőben igényli valaki a nyugdíját, annál nagyobb összeget kaphat: akár 60-70 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után öt-hat évvel ezelőtt igényelte, vagy mostanában igényli a nyugdíját.

A nyugdíjszámítás folyamatáról és a valorizációról pedig ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.