Idén is kiadták a diplomákat nyelvvizsga nélkül, ezért drasztikusan csökkent a nyelvvizsgázók száma. Míg tavaly 59 ezer, addig 2019-ben 82 ezer nyelvvizsgázó kapott bizonyítványt - derül ki az Oktatási Hivatal (OH) adataiból. A nyelvvizsgázószám csökkenésének hátterében nemcsak a pandémia, hanem a nyelvvizsga-amnesztia is áll – mondta több szakember a Világgazdaságnak.

A nyelviskolák azonban gyorsan reagáltak a pandémia okozta helyzetre: a képzésük 70 százaléka már online zajlik, a tavalyi évben volt olyan időszak is, amilyen az órák száz százaléka webes felületen zajlott és ez gyakorlatilag megmentette őket a bezárástól- közölte a lappal Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (Nyesze) elnöke. Nemcsak a tanfolyamok, de a vizsgák egy része is átkerült az online térbe, a számítógépes vizsgáztatás akkreditációját nyolc központ kapta meg eddig.

Ahhoz, hogy valaki egy nyelvvizsgáig eljusson, egy hatékony nyelviskolai környezetben 600 nyelvi órára van szüksége, miközben a közoktatásban csaknem 1000 órát tanulnak a diákok. Annak hátterében, hogy sokan mégsem képesek nyelvvizsgát tenni, a tanítás minősége mellett az alacsony pedagógusbérek miatt kialakult nyelvtanárhiány is állhat. Ezt Légrádi Tamás azzal támasztotta alá, hogy alacsony a szakmai, anyagi megbecsülés, ezért könnyen elcsábítja a tanárokat a munkaerőpiac több szegmense is, ahol viszont a nyelvtudásuk aranyat ér. 

A piac kicsit átalakult már a Covid előtt, az árakat emelni kellett, ez körülbelül 10-20 százalékos drágulást jelentett a tanfolyamoknál. Egy nyelvóra díja egyéni képzéseknél 4,5–6 ezer forint között alakul, csoportos tanulás esetén pedig 5–7 ezer – tette hozzá.