A betöltendő állások több mint fele igényel nyelvtudást: a 2024 januárja óta feladott álláshirdetéseknek egész pontosan az 53 százalékában vártak/várnak el a munkaadók valamilyen idegen nyelvi ismeretet. Az úgynevezett szellemi munkák esetében ez az arány pedig még magasabb: 68 százalék. Leggyakrabban a vendéglátás, az idegenforgalom, az IT, a programozás, valamint az SSC területen jelenik meg ez az elvárás – mutatta ki a Profession.hu friss elemzése.

Ehhez képest tavaly már a 60 ezret sem érte el a nyelvvizsgázók létszáma hazánkban, és akkor még csak nem is azokról az esetekről beszélünk, amikor azt a bizonyos nyelvvizsgát sikerült is megszerezni. 2024-ben 58.969 alkalommal futottak neki a nyelvvizsgának, ebből 46.649-et teljesítettek, 12.320 alkalommal azonban megbuktak. Miközben az Eduline oktatási szakportál szerint tíz évvel ezelőtt akár évente 130 ezren is próbálkoztak. 

Kapcsolódó

Tíz év alatt tehát körülbelül a felére zuhant hazánkban a nyelvvizsgázók száma – mutatják az Oktatási Hivatal Nyelvi Akkreditációs Osztályának friss statisztikái.

A nyelvek népszerűségét nézve az még mindig kijelenthető, hogy egyértelműen az angol viszi a prímet a tavalyi közel 50 ezer nyelvvizsgával, amiből 39.229 volt sikeres és 9.880 sikertelen. A második helyre a német futott be 7.760 vizsgával, ám innentől ezres nagyságrendről már nem beszélhetünk, legfeljebb pár százasról. A népszerűségi lista a következőképpen alakult, ebben a sorrendben: spanyol (521 vizsga), francia (382 vizsga), olasz (351 vizsga) orosz (179 vizsga).

A többi nyelv esetében pedig szinte említésre sem méltó, hogy hányan nyelvizsgáztak, sőt, már a korábban mentőövet jelentő eszperantó adta lehetőséggel sem igazán élnek. Az Eduline azt is felidézte, hogy míg 2015-ben 2993 vizsgázóval a mesterséges nyelv, az eszperantó volt az angol és a német után a harmadik legnépszerűbb a nyelvvizsgázók körében, addig 2024-ben mindössze 9 fő próbálkozott, közülük is csak 6-nak sikerült bizonyítványt szereznie.

Nem nehéz összefüggést találni a mára bekövetkezett meredek zuhanásban a nyelvvizsgázók számában és az utóbbi években a kormányzat nyelvvizsga-kritériumokra vonatkozó szabályzat-módosításaiban. Míg 2019-ig megbízhatóan 110 és 135 ezer fő között mozgott a nyelvvizsgával próbálkozók száma, addig 2020-ban, majd 2021-ben is érvénybe lépett a Covidra hivatkozva a kormány által elrendelt, úgynevezett nyelvvizsga-amnesztia.

Annak, hogy az új, rendkívüli helyzet szülte szabályozás értelmében a felsőoktatási intézményekben sikeresen záróvizsgázók nyelvvizsga nélkül is átvehessék diplomáikat, meg is lett az eredménye: 2020-ban végül 115 ezer diplomát adtak ki nyelvvizsga hiányában az egyetemek, majd 2021-ben 25 ezret.

A nyelvvizsga-piacnak, ha mindez önmagában épp nem lett volna elég: 2022 végén úgy módosult a felsőoktatási-törvény, hogy már nem közös, központi feltétele az egyetemi, főiskolai diploma megszerzésének a legalább B2-es nyelvvizsga (középfokú, komplex, azaz a szóbeli és az írásbeli részt is egyaránt tartalmazó államilag elismert általános nyelvvizsga).

Ettől függetlenül még bőven lehet ok a motivációra a nyelvvizsga megszerzéséhez. Ha más nem, akkor az, hogy 2024-től átalakult a felvételi pontszámítás, így az egyetemek és a főiskolák maguk dönthetnek többek között arról is, hogy hány plusz pontot adnak a nyelvvizsgákért. Az úgynevezett intézményi pontok keretében a legtöbb helyen a komplex B2-es középfokú és a C1-es felsőfokú nyelvvizsgát ismerik el a jelentkezőknek. Ugyanakkor maga a nyelv is számíthat a számításnál.

Azt pedig a rend kedvéért ezen a ponton mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy az első sikeres nyelvvizsga árát a mai napig legfeljebb 72 ezer forintig vissza lehet igényelni.

Nem csak az angolban érdemes gondolkodni

Visszatérve a munkaerőpiacra és a realitás talajára: a nyelvtudás munkaerőpiaci értékét vizsgáló friss Profession-felmérésből az is kiderült, hogy a jelen magyar viszonyok között az angoltudástól alig marad el a német fontossága. Vagyis egyre inkább felértékelődik a némettudás. A nyelvismeretet igénylő álláshirdetésekben a cégek továbbra is az angol nyelvi készséget várják el leginkább, azonban az elmúlt néhány évben egyre nagyobb igény mutatkozik a németre is.

  • Míg a 2023-ban közzétett, nyelvtudást igénylő álláslehetőségek 57 százalékában az angolt kérték;
  • és mindössze 32 százalékukban tartalmaztak némettudásra vonatkozó kritériumot;
  • addig 2024 óta az előbbi aránya 48,3 százalékra csökkent;
  • utóbbié pedig 41,8 százalékra nőtt.
Az autóipar a magyar gazdaság egyik húzóágazata, amelyben munkáltatóként is kiemelkedő szerepet töltenek be a német gyártók és az őket kiszolgáló beszállítói hálózatok. Ezért is növekedett meg az elmúlt években az igény a német nyelvtudás iránt a munkaerőpiacon. Emellett jelentős munkavállalói csoportot alkotnak az Ausztriába kivándorló, majd onnan visszatérő magyar munkavállalók, akikre számos munkáltató épít

– mondta Szigeti Nikoletta, a Profession Services üzletágvezetője, aki az Economxnak azt is hozzátette, hogy mindenképp érdemes több nyelvet beszélni, hiszen hazánkban számos multinacionális vállalat és SSC képviselteti magát, így ezek miatt más nyelvtudás is keresett a piacon. Természetesen iparágtól és munkakörtől is függ mindez, de az autóipar és az e köré szerveződő beszállítói kör markáns jelenléte miatt a német nyelv kiemelt szerepet kap.

A Profession Services szakértője lapunknak arról is beszélt: a 2024 óta megjelent hirdetéseket vizsgálva az angol és a német mellett a francia a harmadik, az olasz pedig a negyedik legkeresettebb nyelv a magyar piacon, viszont már jóval kisebb részét teszik ki a nyelvismeretet igénylő állásajánlatoknak: előbbinek 0,6, utóbbinak 0,3 százalékos a gyakorisága. Sorrendben a következő a cseh nyelvismeret szintén 0,3 százalékkal, a spanyol 0,2 százalékkal majd a holland szintén 0,2 százalékkal.

A környező országok nyelvei szintén 0,2 százalék körüli gyakorisággal fordultak elő az elmúlt szűk másfél évben. 

Szigeti Nikoletta a kérdésre válaszolva, hogy nyelvtudás birtokában milyen mértékben emelkedhet meg a munkavállaló fizetése, kifejtette: mivel a vendéglátás és az idegenforgalom területén jelennek meg a legnagyobb arányban a nyelvismeretet igénylő álláslehetőségek, így átlagosan ezekben az ágazatokban tapasztalhatók utána a leglátványosabb bérezési különbségek. Mindez akár 23,5 százalék is lehet. Ezt követi a pénzügy, számvitel, ahol 14,6 százalékos átlagos különbség mérhető, majd az egészségügy és a gyógyszeripar 13,5 százalékos differenciával.

Ezeknek a szakmáknak harangoztak: mi már tudjuk, kikre lesz szükség

Fenntarthatósági kockázatelemző, karbonlábnyom-elemző és klímatanácsadó: csak néhány a jövő, sőt, már a jelen foglalkozásai közül, amelyeket érdemes kitanulni, mert bőven lesz rájuk kereslet. Ezen túl még számos hiányszakmáról beszélhetünk, amelyeknél „azonnali a felvétel”.

A részletekről ITT írtunk bővebben.