Az alaptanterv részévé tennék a ChatGPT-t a magyarok – derült ki a napokban egy friss kutatásból, amely egész pontosan azt derítette ki, hogy a megkérdezett magyar munkavállalók több, mint fele: 64 százaléka szerint kellene önálló tantárgyként oktatni a mesterséges intelligenciát az iskolákban.

A Bosch felmérése szerint ma mind munkavállalói, mind munkáltatói oldalon igencsak komoly igény jelentkezik a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos ismeretek elsajátítására. 

Ehhez képest a magyaroknak eddig alig 18 százaléka kapott valamilyen mesterséges intelligenciával kapcsolatos „kiképzést” a munkahelyén, és ezt további 11 esetében tervezik. Ugyanakkor mindez globális összehasonlításban így is 10 százalékos lemaradást jelent.

A friss adatok fényében mi pedig az Economxnál kíváncsiak lettünk arra, hogy ehhez képest ma mi a piaci realitás: milyen továbbképzések pörögnek a piacon és melyek a jelen és a jövő top állásai, hivatásai. 

„A részszakmák esetében egyértelműen ki tudom emelni a mezőgazdasági, az erdészeti, a környezetvédelmi és a vízügyi területet: ezek manapság rendkívül keresettek. A programkövetelményes képzéseknél pedig, ami a leginkább pörög: az elektromosság, az automatizálás és az energetika, valamint a műszaki és az építőipari szakmacsoportokat kell mindenképpen megemlíteni” – mondta el Tornyi Lajos, a DEKRA Expert operatív vezetője.

Bár a száz éve Berlinben alapított DEKRA mint a globális piac egyik patinás járművizsgáló szereplője lehet ismert, nálunk Magyarország egyik legnagyobb felnőttképző szervezete is, amely többek között élen jár a hazánkba érkező vendégmunkások, köztük az ázsiai munkaerő képzésében. Innen nézve a piaci trendeket, azt is látják, hogy a felnőttképzésben ma elsősorban a céges megrendelések, nem pedig az ambiciózus, magukat továbbképezni kívánó civilek dominálnak. 

„A csoportjainak összetétele alapján a céges partnereink jellemzően azokat az alap-és továbbképzéseket rendelik meg, amelyekhez társul valamiféle jogszabályi kötelezettség. Vagyis leegyszerűsítve mondhatom azt is, hogy olyan kurzusokról van szó, amelyek elvégzése kötelező az adott munkakör betöltéséhez. Tipikusan ilyen a fenntarthatósági menedzser képzésünk, amely az unió előírta szigorú vállalati ESG-kötelezettségekhez kapcsolódik” – sorolta Tornyi Lajos.

Idén már itt az új világrend: ez magyar cégek ezreit érinti

A szemünk előtt alakul ki az új gazdasági világrend, amely már idén komoly kötelezettséget jelent a hazai vállalkozások számára. Egyes becslések szerint az ESG-szempontok már idén tízezer magyar céget érinthetnek, ugyanakkor az Economxot a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága arról tájékoztatta, hogy 2027-ig az érintett vállalkozások száma 2500 lesz, amelyekbe beletartoznak kkv-k is. A részletekről ITT írtunk bővebben, ahogy korábban készítettünk nagyinterjút is Molnár Csaba Gáborral, aki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) ESG Igazgatóságának vezetőjével. Az ESG minden részletére kiterjedő beszélgetést ITT olvashatja.

Mint a DEKRA munkaerőpiaci szakértője mondja, az utóbbi időben nem véletlenül tartottak az ügyfeleiknek számos ESG-s, fenntarthatósági képzést. Miközben a területen – a vállalatok újabban számtalan jogi és fenntarthatósági kötelezettsége miatt –, jövőbeli kurzusaikkal nem egy további, ESG-titulus megteremtését tervezik, amelyekkel már most jobb, ha megbarátkozunk. Így ne lepődjünk meg, ha az álláshirdetéseket böngészve, hamarosan hasonló meghirdetett pozíciókkal találkozunk: 

  • fenntarthatósági kockázatelemző;
  • fenntarthatósági auditor;
  • ESG-rendszer irányító;
  • ESG-tanácsadó;
  • klímatanácsadó;
  • karbonlábnyom-elemző. 

Míg a jelen kihívásainál maradva, a klasszikus szakmák közül is jó néhányat meg tudott említeni Tornyi Lajos, amelyekkel megítélése alapján itthoni pillanatok alatt el lehet helyezkedni. Napjaink hiányszakmái:

  • informatikus;
  • ács;
  • asztalos;
  • elektronikai műszerész;
  • gépi forgácsoló;
  • húsipari termékgyártó;
  • ipari gépész;
  • kőműves;
  • hidegburkoló;
  • pék;
  • cukrász;
  • szociális gondozó;
  • ápoló;
  • útépítő;
  • villanyszerelő;
  • víz-csatorna-és közműrendszer szerelő;
  • fűtés-és gázszerelő. 

Eltűnő szakmák

Mialatt a mesterséges intelligenciához, a digitalizációhoz, az e-mobilitáshoz, a kiberbiztonsághoz, az egészségbiztonsághoz és a fenntarthatósághoz kötődő készségek egyre felértékelődnek, a DEKRA felnőttképzési üzletágának tapasztalatai azt mutatják: az úgynevezett egyszerűbb tevékenységek iránt folyamatosan csökken a kereslet. A vállalatoknál tehát főként a magasan kvalifikált szakképzett munkavállalókra van igény, például mérnökökre és technikusokra. 

A magyar kormány támogatta nagyszabású autóipari beruházások, amelyek főként az akkumulátorgyártást célozzák, a munkaerőpiacon szintén rengeteg új lehetőséget nyitnak meg. Ezekkel összefüggésben leginkább a távol-keleti munkavállalók jelennek meg a mi rendszerünkben. Az ő körükben nagy arányban gépkezelői, villamos-és tűzvédelmi képzéseket szoktunk folytatni a legkülönbözőbb nyelveken az angoltól az oroszon, a törökön és a kínain át a koreaiig

– érzékeltette az aktuális piaci tendenciákat Tornyi Lajos, aki azt is elárulta, hogy a harmadik országbeli munkavállalók száma hazánkban egyre csak növekszik, a napokban épp kirgiz munkavállalókkal kezdik el legújabb képzésüket.

Élet az OKJ után

2022 év végével jelentősen átalakult a felnőttképzési rendszer, a klasszikus OKJ-s képzések vagy eltűntek vagy összeolvadtak egymással. Mindez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a korábbi 776 szakmát tartalmazó OKJ-s képzési lista 174 államilag elismert iskolarendszerű alapszakmára módosult úgy, hogy ezeket az alapszakmákat már csak a szakképzési centrumokban lehet elérni. A DEKRA felnőttképzési üzletágának tapasztalatai azt mutatják, – ahol jelenleg 73 részszakmát lehet megszerezni –, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a hazai felnőttképzés mára jóval modernebb és sokkal gyakorlatorinetáltabb lett. Tornyi Lajos szerint „felhasználói” oldalról egyfajta stagnálás jellemzi a piacot: a céges megrendeléseiknél a jogszabály előírta képzések dominálnak, az önköltséges résztvevők hajlandóságánál az elmúlt három évben azonban jókora a visszaesés tapasztalható az utóbbi időszakban. Az ő motivációjuk a tanulásra mindenekelőtt a munkahelyváltás, ezért áldoznak a saját tanulmányaikra, fejlődésükre.

Kapcsolódó