Még 2014-ben szavazta meg az országgyűlés, hogy a napi fogyasztási cikkeket (fmcg) árusító áruházláncokat, ha éves árbevételük meghaladja a 100 milliárd forintot, akkor a versenyjogi eljárásokban azonnal úgy kezelik őket, mintha megdönthetetlen lenne a piaci erőfölényük. Ez elsősorban a legnagyobb, külföldi tulajdonú kereskedelmi cégeket, így a Tescót, a Spart, a Lidlt és az Auchant érintette volna. A cégek ezt megtámadták az Európai Bizottságnál, mint versenykorlátozó eljárást.
November 30-án döntött az Európai Bizottság, a korábban elindított pilot-eljárását lezárva, a magyar kormány érvelésének helyt adott. Így ez átültethető a gyakorlatba. A rendszer papíron már idén január 1. óta érvényben van, de a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem alkalmazta az uniós eljárás miatt - jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter csütörtökön.
A legfontosabb változás, hogy például a beszállítói szerződések kapcsán, a kapcsolatrendszerek kihasználásában nem érvényesíthető tiltott dominancia. Ha valaki valamelyiket megtámadja, akkor azt a GVH - az erőfölény függvényében - vizsgálja majd. A miniszter szerint a kormány célja az, hogy megvédje a kiskereskedőket és a fogyasztókat.
A címlapkép forrása: MTI Fotó/Illyés Tibor.
Legolvasottabb
Visszanyalt a fagyi: újabb devizahiteles nyert pert, megkopasztja a bankot a győztes ügyfél
Perceken múlt az újabb merénylet? Jelöletlen rendőrautók gázolták el a Bondi Beachre tartó férfiakat – Videó
Tabudöntés jöhet az EU-ban: megszavazhatják az orosz vagyon felhasználását
Vége a jó időknek? Látványosan esik az állampapírok hozama
Komolyan megsérült Fico különgépe, amely Brüsszelbe szállította a szlovák kormányfőt
Elege lett a magyaroknak a hírekből, teljesen másra vágynak az interneten
Megvan a NASA legújabb vezetője, el sem hiszi, honnan jött
A hivatal szerint tízezrek, a valóságban százezrek hagyják el az országot
Titkolt fegyverüzlet: a kormány gyakorlatilag ajándékba adott 66 harckocsit Szerbiának