A DIANA három szintből épül fel. A lebonyolításért felelős diplomáciai főhadiszállást, a különböző koncepciók előremenetelét segítő akcelerátori feladatokat, valamint az egyes technológiák tesztelését lehetővé tevő környezetet valamelyik NATO-tagállamba telepítenék - mondta Palkovics László.

Bár sok ország jelentkezett, jelzésértékű, hogy elsők között Magyarországra érkezik kétnapos terepbejárásra az új típusú biztonsági kihívásokért, egyúttal az innovációért felelős főtitkárhelyettes, David van Weel.

Kapcsolódó

Arra a kérdésre, mi a gyakorlati jelentősége, ha magyarországi bázisa lesz a DIANA programnak, Palkovics László elmondta, a főhadiszállást tekintve diplomáciai, az akcelerátori és a teszttevékenységnek viszont konkrét tudományos és gazdasági haszna is van, hiszen elindít egy olyan folyamatot, hogy más NATO-tagállamokból Budapestre vagy éppen Zalaegerszegre jönnek majd cégek - idézi az MTI a lapot.

A belföldi szereplőknek kiváló lehetőségeik vannak a nemzetközi mezőnyben, ugyanis a NATO által preferált nyolc terület közül az adatvezérelt technikával, a mesterséges intelligenciával, az autonóm eszközökkel és a szuper-számítástechnikával kifejezetten magas szinten foglalkoznak Magyarországon.

A DIANA védelmi innovációs programban a magyar szerepvállalás egyértelmű elismerést jelentene, egyben a nyugati szövetségi rendszer elmélyülését mutatná. "Magyarországot komolyan veszik, például azért is, mert nemcsak teljesíti a vállalt GDP-arányos 2 százalékos hadiipari ráfordítást, hanem ezen felül is hozzá akar járulni a NATO ügyéhez" - fogalmazott.

Palkovics László a magyar védelmi iparról kiemelte, tartható az 500 milliárd forintos éves kibocsátás elérése 2030-ig, sőt ez az összeg a szektor cégeinek éves forgalmát tekintve az évtized végére megduplázható, és 1000 milliárd forint körüli szinten teljesülhet.

A magyar hadiipar visszaépítésének célja, hogy Magyarország biztonságát, szuverenitását és az európai védelmi képességeit megerősítsék. Mindezek mellett a hadiipar újjáélesztése hozzájárul az ország gazdasági, ipari-technikai fejlődéséhez, az innovációhoz és a munkahelyteremtéshez.

A már zajló hadiipari beruházások költsége 400-500 milliárd forint körül alakulhat. A projektek közül példaként említette, hogy rövidesen indul a lőszerüzem kivitelezése Várpalotán, ahol lesz még egy robbanóanyag-gyár is. Zalaegerszegen tető alatt van a gyárépület, márciusban indul a technológiafejlesztési ütem, jövő év elején kezdik a Lynxek (harcjárművek) gyártását. Kaposváron pedig a Nurol Makina harcjárműveinek gyártása is elrajtolhat.

"Egyértelműen ki fog derülni 2030-ig, hogy egy jó döntést sikeresen hajtottunk végre a védelmi ipar felélesztésével" - fogalmazott a miniszter a Világgazdaságnak.