Az emelkedő bérek miatt enyhülni látszik a korábbi aggasztó létszámhiány a kiskereskedelemben. Meglepő területekről érkezik az utánpótlás: újabban az egészségügyi területen, rendvédelmi, állami vállalatnál dolgozók érdeklődnek a bolti állások iránt, miután a 140-150 ezer forintos alapbérek helyett a kereskedelem élből többet kínál - írta a napilap.

Több nagy láncnál már sikerült nyélbe ütni az idei bérmegállapodást, de van, ahol ez még várat magára. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) tájékoztatása szerint a Sparnál elérték, hogy az alapbér nem lehet kisebb bruttó 220 ezer forintnál, az Auchan menedzsmentje pedig az eredetileg béremelésre szánt egymilliárd forintos keretet 1,7 milliárdra emelte. Az OBI márciustól emeli a dolgozók bérét, a Tescónál pedig még nem zárultak le a bértárgyalások.

Kapcsolódó

A Metro áruházlánc esetében viszont egyelőre megegyezés nélkül fejeződtek be a tárgyalások. A menedzsment 200 ezer forintra emelte a kezdő fizetésekre vonatkozó ajánlatát, ám a munkavállalók 210 ezer forintot kérnek. A szakszervezet most méri fel a dolgozók hangulatát és az eredménytől függ, hogy merre mozdulnak. Ha dogozók nem fogadják el az munkáltató ajánlatát, a szakszervezetet kész demonstrációt, végső esetben sztrájkot szervezni.

Bár a fluktuáció még mindig magasnak mondható, hiszen 20-30 százalék között van, mégis úgy tűnik, az ágazat kezdi visszanyerni egykor volt magasabb presztízsét. Az egészségügyben, vagy a rendvédelmi szervezeteknél, de ipari vállalatoknál dolgozók közül is egyre többen érdeklődnek a kiskereskedelmi állások iránt.

Igaz, ők leginkább a nagyobb láncoknál helyezkednének el, ugyanis főleg a kistelepüléseken működő kis boltok tulajdonosai már a minimálbért is nehezen tudják csak kigazdálkodni. Az idei újabb kötelező 8 százalékos minimálbér-emelés még nehezebb helyzetbe hozta ezt a réteget. E kis boltokból is sok munkavállaló igazol át a jóval magasabb jövedelmet nyújtó láncokhoz, még akkor is, ha a munkarend gyakran kedvezőtlenebb.

Nemcsak a multik csábítják el a kicsiktől a munkaerőt, hanem azok a magyar láncok is, amelyek a kisebb városokban ugyan a garantált szakmai bérminimumot kínálják, de egyéb juttatási csomagokkal igyekeznek vonzóvá tenni a céget. Ágazati szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az elvándorlás már csak részben irányul külföldre, gyakran egyik üzletlánctól megy át a munkavállaló a másikba, ahhoz a versenytárshoz, ahol kedvezőbb bért ajánlanak, illetve jobbak a munkafeltételek - írta a Népszava.