A koronavírus megjelenése fokozta a bizonytalanságokat, a vírus elterjedése a globális növekedési kilátások újbóli romlását és a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödését okozhatja - áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) januári kamatdöntését kísérő kommentárban.

A monetáris tanács az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig -0,05 százalékon változatlanul tartotta. A tanács decemberben a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton tartotta.

Kapcsolódó

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Az elmúlt negyedévben az eurozónában a recessziós félelmek enyhültek, így a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak.

A magyar GDP 2020-ban 3,7, míg 2021-ben és 2022-ben egyaránt 3,5 százalékos ütemben bővülhet. Az eurozónához történő felzárkózás továbbra is legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik.

A monetáris tanács közlése szerint döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő inflációs jelentés előrejelzésére.

Decemberben az infláció 4,0, a maginfláció 3,9, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,5 százalékon alakult. Az éves infláció 2019-ben 3,4 százalék volt. Az infláció év végi emelkedését főként az üzemanyagárak esetében megjelenő bázishatás magyarázta. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció enyhén csökkent az előző hónapokhoz képest. A közlemény szerint az infláció decemberi alakulása megfelelt az MNB várakozásainak.