Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt: Orbán Viktor a nyár elején jelentette be, hogy a kormány szándéka, hogy a minimálbért 200 ezer forint bruttóra emeljék meg, és a  Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tárgyalásán a tervet a szociális partnerek is elfogadták.

Az mfor.hu ezért megkereste a munkaadói oldal szereplőit, miként látják a tárgyalásokat, továbbá milyen kompenzációt tartanának elfogadhatónak a 200 ezres minimálbérért cserébe.

Kapcsolódó

Zs. Szabó Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop elnöke  úgy fogalmazott, hogy a legutóbbi tárgyaláson sokat haladtak, és a kormány ismeri a munkáltatók álláspontját. A már bejelentett 200 ezres minimálbérrel kapcsolatban elmondta, hogy mindenképpen járulékcsökkentést kérnek, azonban a rendkívül nagy társadalmi támogatást élvező minimálbér-emelést a munkaadói oldal nem fogja akadályozni.

A nagyobb kérdést a garantált bérminimum tervezett emelése jelenti – ez a kormány tervei szerint 219 ezerről 260 ezer forintra nőne. A szakember elmondta, hogy amennyiben ez a lépés megtörténik, akkor jelentősen nőhet a garantált bérminimumot kapó munkavállalók száma, a jelenleg nagyjából 700 ezer főről közel 1 millió főre, ugyanis sokan vannak azok, akik most valamennyivel a garantált bérminimum felett keresnek, azonban fizetésük nem éri el a tervezett 260 ezret.

A garantált bérminimum növelési ütemével kapcsolatban az ÁFEOSZ-Coop a két lépcsős emelést támogatná, akár úgy is, hogy az első lépcső 2022 januárjában, a második pedig 2023 januárjában történne meg, míg a kormány az egy lépcsős emelésre hajlik inkább – ez a munkáltatók szerint egy jelentősebb 5-6 százalékos járulékcsökkentés esetén megvalósítható csak. 

Az elnök hozzátette, hogy az álláspontok közelednek, bár konkrét számok még nincsenek, úgy tűnik, hogy a kormány szándéka nem áll messze a munkáltatói oldalétól. A legutóbbi egyeztetésen Bodó Sándor az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára már arról beszélt, hogy a kormány fontolgatja a kétlépcsős emelést, és a járulékcsökkentést mindenképpen egységesen képzelik el.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a lapnak úgy fogalmazott, hogy konstruktív tárgyalást folytattak a kormányzat és a munkavállalók képviselőivel. „Elhatároztuk, hogy októberben a munkaadói és munkavállalói oldal is megkísérel egységes álláspontra jutni és novemberben megállapodunk a jövő évi minimális bértételekről”.

A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi inflációs jelentése szerint a hazai foglalkoztatottak jelentős része, mintegy 1 millió munkavállaló keres a minimálbér, valamint a garantált bérminimum körül. A 167 ezer forintos minimálbér nominálisan a 2. legalacsonyabb az Európai Unióban, csak a bolgár fizetéseket előzik meg a magyar bérek. A minimálbért azonban vásárlóerő-paritáson érdemes összehasonlítani, ami alapján a magyar minimálbér az 5. legalacsonyabb az EU-ban. A jelentés szerint 2020-ban Magyarországon a munkavállalók mintegy 9 százaléka keresett a minimálbér körül, míg a garantált bérminimumot keresők aránya 13 százalék volt.