Bár az európai kulturális fővárosi címre beadott hét pályázat bekerülési költsége között nagy az eltérés, az uniós és kormányzati forrásokat illetően hasonlóak az igények – közölte a NAPI Gazdasággal Mesterházy Balázs a kulturális tárca miniszteri biztosa. A kormányzati szerepvállalás összegét a gazdaság lehetőségeihez mérten becsülték meg a pályázók, a program állami támogatásának mértékéről ősszel vagy jövő tavasszal döntenek. Uniós forrást a második nemzeti fejlesztési tervből szerezhetnek a városok beruházásaikhoz. A pályázók többsége jelentős magántőke-bevonásra számít azoknál a beruházásoknál, amelyek kereskedelmi funkciót is elláthatnak. Miskolcon például libegőt építene az Avasra egy befektető, de a legtöbb pályázat keretében szálloda, étterem, szórakoztatóközpont vagy élményfürdő épülne magántőkéből. Budapest tervezett a legnagyobb költségvetéssel amelyből 75 milliárdot szánnak az óbudai gázgyár rehabilitációjára. Hasznosítanák a közraktárak területét is, a Margit-híd sziget felőli oldalához pedig üvegbuborékot csatolnának, amely információs központként, kilátóként és kávézóként funkcionálhatna. A fejlesztések jórészét magántőkéből valósítanák meg, a főváros hatmilliárd forintot szán a projektekre. Budapest győzelme esetén Győrnek, Miskolcnak és Pécsnek egy-egy hónapra átengedné a címet. Debrecenben új színházat, modern művészeti központot és Ludas Matyi témaparkot építenének, sőt nomád olimpiát is rendeznének a cím elnyerése esetén. A város összesen 15 milliárd forintot áll a költségvetésből. Eger pályázatában olyan beruházások kerültek a középpontba, amelyek a kulturális alapú városfejlesztésnek köszönhetően már egyébként is tervben voltak – mondta lapunknak Protovinné Zsilinszky Erzsébet, az önkormányzat idegenforgalmi és kulturális irodájának vezetője. A város 3,4 milliárd forintot vállalna, és a fejlesztések többségét magántőke bevonásával valósítaná meg. Több mint 73 milliárd forintot fordítanának beruházásokra, hasznosítanák a város alatt pincerendszert, fényművészeti központot valamint történelmi játszóházat hoznának létre és rehabilitálnák a Szent Miklós városrészt is. Győr költségvetése a legkisebb, a város 15,75 milliárd forintból valósítaná meg terveit, amelyből 3,75 milliárd forint menne el a működtetésre – közölte a NAPI gazdasággal Borsa Kata, a város pályázatának írója. A programok lebonyolításába csaknem száz települést vonnának be a régióból, a város kiemelt partnere a Pannonhalmi bencés főapátság, és a komáromi Monostori Erőd Kht. Miskolc pályázatában 8 milliárd forintot tesz ki a működtetés költsége, amelyből a város összesen 2,5 milliárd forintot különít el. Miskolc az arculatváltásra összpontosít, amelyben stratégiai szerepet játszik a kultúra; a beruházások jelentős része, például az avasi régészeti lelőhelyre alapozó tűzkőkori élménypark vagy az ipari erőmű tudományos múzeumként való hasznosítása nem a pályázat kapcsán merült fel – mondta lapunknak Fedor Vilmos alpolgármester. Pécsen 34,6 milliárd forint jutna fejlesztésekre – tájékoztat Taróssy István projektvezető. A város 2002-től készül a kulturális fővárosi címre, a növekedés kulcspontjának a kulturális ipart tekintik, ezért a beruházásokat – például egy hangverseny- és konferenciaterem létrehozását, valamint a Zsolnay-épületegyüttes rehabilitációját – mindenképpen megvalósítják. Európa Kulturális Fővárosának története 1985-ben, a görög kulturális miniszter kezdeményezésre indult el. Az első kitüntetett város Athén volt, az idén az írországi Cork viseli a címet. Az EU kulturális miniszterei 2004-ben döntöttek úgy, hogy a jövőben két város: egy régi és egy új tagországbeli birtokolhatja a címet. Öt év múlva, 2010-ben egy német várossal – Görlitzcel vagy Essennel – közösen lesz a magyarországi nyertes Európa Kulturális Fővárosa. A tíz magyar és öt külföldi szakemberből álló zsűri döntése alapján a kormány még október 23. előtt dönt arról, melyik várost terjeszti megerősítésre Brüsszelbe.