Meglepő, hogy a fogyasztási komponens viszonylag gyengén szerepelt. A háztartások tényleges fogyasztása 2,5 százalékkal, a háztartások fogyasztási kiadása pedig 3,5 százalékkal nőtt. Mindez azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás a nettó reálbérek jelentős, több mint 8 százalékos növekedése ellenére visszafogottan járult hozzá a növekedéshez - értékelte a friss adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

Várakozása szerint az év hátralévő részében valamelyest lassulhat a növekedés üteme, így 3,7 százalékos bővülés várható az év egészében. Fontos kérdés, hogy a lakossági fogyasztás hogyan alakul. Emellett a nettó export is halványabb lehet a következő hónapokban. Az import dinamikája már az első negyedévben is meghaladta az exportét, ez így maradhat, ennek eredményeként pedig az exporttöbblet várhatóan mérséklődik.

Kapcsolódó

A relatíve gyenge kiskereskedelmi adatok ellenére a fogyasztás is hozzájárult a növekedéshez, bár az elmúlt negyedévek egyik leggyengébb növekedést hozta - állapította meg Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető makroelemzője. Így a kiskereskedelmi forgalom adatai már nem feltétlenül irányadóak a fogyasztásnál - véli az elemző.

A közösségi fogyasztás - némi meglepetésre - visszafogta a gazdasági növekedést, hiszen csökkent a volumene éves összevetésben. Mindezeket egybevéve a belső tételek 3,8 százalékponttal járultak hozzá a 4,2 százalékos gazdasági növekedéshez. A nettó export pedig annak ellenére tudott enyhe pozitív hozzájáruló lenni (0,4 százalékpont), hogy az import dinamikusabban bővült (a fogyasztás és a beruházás importtartalma miatt), mint az export.

A háztartások lassan bővülő tényleges fogyasztása nem nevezhető robosztusnak, ami miatt egyelőre kérdéses, hogy a 4 százalék feletti éves GDP növekedési ütem mennyire lesz fenntartható az év hátralévő részében is - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank Zrt. szenior makrogazdasági elemzője.

Így a jelenlegi 3,4 százalékos GDP-előrejelzése kapcsán lát felfelé mutató kockázatotokat, azonban az egyelőre nem túl látványos fogyasztásbővülés és az igen robosztus első negyedéves beruházási ráta fenntarthatóságával kapcsolatos bizonytalanságok miatt nem tartja valószínűnek, hogy 4 százalékot meghaladó ütemben bővülhet 2017-ben a magyar GDP.