A határozattervezet várhatóan a közeljövőben újra a testület napirendjére kerül - tette hozzá. A kormány november végén benyújtott indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltoztatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését.

A kormány indítványa felveti a gazdasági erőfölénnyel visszaélés kérdését is, és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá, hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerződések jogszabály útján.

Hétfőn az Ab megkezdte egy, a 98 százalékos különadó ügyével kapcsolatos indítvány tárgyalását is.

A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság egyik bírája azért fordult az Ab-hez, mert álláspontja szerint a különadó eltúlzott mértékű, sérti az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a különadót rögzítő 2010-es törvény nemzetközi szerződésbe, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló római egyezménybe is ütközik. Az indítvány hivatkozik az alaptörvényben deklarált jogállamiságra is, amelybe a bíró álláspontja szerint "beleértendő egyebek mellett az is, hogy a közteherviseléssel kapcsolatos jogszabályok igazságos és társadalmilag elfogadott célt szolgáljanak, azok büntető jellegűek nem lehetnek, kivéve akkor, ha a társadalmi megítélés ezt szükségessé, illetve elfogadhatóvá teszi".