A központi költségvetésből egyre kevesebbet költ a magyar kormány nyugdíjra, amik egyre jobban szakadnak le a bérektől – mondta Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az Éveknek Klubszövetség elnöke az ATV Start című műsorában. Míg 2010-ben még a GDP 9,7 százalékát tették ki a nyugdíjkiadások, 2020-ra ez az arány 7,2 százalékra csökkent.

Húsz évvel ezelőtt a fizetés és a fizetéspótlék aránya 72,4 százalék volt, 2020-ban viszont már csak 54,7 százalék. A kormány ugyanis eltörölte a svájci indexálást, ami figyelembe vette a keresetnövekedést is a nyugdíjak emelésénél, és csak az inflációkövetés maradt. Ennek nyomán miközben 2015 és 2020 között a nettó átlagkereset-növekedés 69,3 százalék volt, addig az átlagnyugdíjé mindössze 15,2 százalék.

Kapcsolódó

A nyugdíjprémium egy 2009-es, még a Bajnai-kormány idején bevezetett intézkedés, amihez hozzá sem nyúlt a jelenlegi kormány, pedig a szakértő szerint 80-ról fel lehetett volna emelni 100, 120 ezer forintra. A 13. havi nyugdíj kapcsán megjegyezte, hogy a 2002 és 2010 között 22 heti nyugdíjat fizettek ki. Ha jövőre átutalják négyhetit, akkor az idei egyhetivel együtt a 22 hetivel az ötheti áll szemben.