Sajnos a kedvencek tartása sokszor csupán divathóbort, vagy átmeneti fellángolás, amit tetéz az állattartás legalapvetőbb ismereteinek hiánya is. Így a megunt kedvencek, jobb esetben menhelyekre, rosszabb esetben gyepmesteri telepkre, vagy az utcára kerülnek. Egyes becslések alapján ma Magyarországon élő kóbor kutyák és macskák létszáma több százezres nagyságrendű.

A  természet- és környezetvédelem, ezen belül különösen az állatvédelem területén jelentős lemaradásunk van. Az állatvédelmi törvény ugyan már tíz éve érvényben van, jelentősebb szemléletváltozás sajnos mégsem tapasztalható az emberek állatokhoz való viszonyában. - mondta Pallós László országos állatvédelmi főfelügyelő a Rex Kutyaotthon Alapítvány sajtótájékoztatóján, amelyre az Állatok Világnapja apropóján került sor.


Pallós László elmondta, hogy az ország 82 gyepmesteri telepére 2008-ban több mint 20 ezer kóbor állat került, ezeknek csaknem felét véglegesen elaltatták. A kóbor állat probléma megoldásában kiemelt szerepük van a civil állatvédő szervezeteknek és a több mint 50 állatmenhelynek, amelyekkel a hatóságok a jövőben szorosabb együttműködésre törekednek. Alapvető problémát jelent az is, hogy hiába a tíz éves állatvédelmi törvény, ha hiányzik a mindenkori állami költségvetésből az erre a célra elkülönített pénzalap.


Király Péter a Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója szerint a gazdasági válság kutyaszorító helyzetet teremtet az állatvédelemben is. Egyre több az olyan befogadott állat, amelynek az oka az állattartó elszegényedése.


Ugyanakkor  30 százalékkal csökkent az örökbefogadók és a támogatók száma. Király Péter a kóborállat probléma megoldását elsődlegesen a megelőzésben, vagyis a helyes állatvédelmi szemlélet kialakításával kezdené, s chip-beültetés kötelezővé tételével folytatná. Hangsúlyozta, mivel a menhelyek és a hatóságokkal együttműködő civil állatvédő szervezetek jelentős közfeladatot vesznek át, ezért az államnak az eddigieknél sokkal nagyobb részt kellene vállalnia az állatotthonok és az állatvédelem támogatásában.