A kormány május végén bejelentette a már régóta várt költségvetési kiigazítási lépéseket. Ezek, bár első hallásra sokkolóak lehetnek, nagy meglepetést mégsem tartalmaznak. Az intézkedések nagyjából megegyeznek a 2010-ben hozott kiigazítási lépések szerkezetével.

A bejelentéskor többször elhangzott, hogy a kormányzat várakozása szerint az adóemeléseknek nem lesz inflációs hatása. Az indoklás szerint a cégek nem hárítják át a terhet a fogyasztókra, mivel a kormány elvárja, hogy ezt ne tegyék meg. De ez valóban így lesz-e - tette fel a kérdést Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza a G7.hu-n.

Kapcsolódó

Egyrészt a vállalatok versenyeznek egymással, többek közt racionalizálják a költségeiket, kihasználják a méretgazdaságosság nyújtotta előnyöket - a cél, hogy javítsák az eredményességüket. Így még egy ilyen adó kivetése után is elképzelhető, hogy – a költségek áthárítása nélkül – is gyarapszik a vállalat nyereségessége - fogalmazott az elemző.

A 2010-2012-es analógiát is elővette Virovácz. A 12 éve bevezetett „válságadók” összege a 2010-es GDP nagyjából 1,3 százalékát érte el, arányaiban a 2022-es „extraprofit” adók pontosan megegyeznek ezzel.

Abban az időszakban az adók kivetését követően az infláció csupán enyhe gyorsulást mutatott: a 2009-es 4,2 százalék után a következő évben 4,9 százalék volt az általános áremelkedés üteme, főleg az üzemanyagok áremelkedésének betudhatóan. Egy évvel később az általános drágulás már csak 3,9 százalékot tett ki, bár pont az élelmiszerek inflációja vált kiemelkedővé (6,6 százalék). Perdöntő bizonyíték nem látható, hogy a különadók megjelenése akkor megtolta volna az inflációt - állapította meg Virovácz.

 

Ráadásul a gazdasági környezet merőben más volt 2010 elején, mint 2022-ben. A jelenlegi gazdasági környezetben nehéz azt várni, hogy a vállalatok ugyanúgy viselkedjenek, mint a 2010-es évek elején - véli a szakértő.

 

Az is lehet, hogy a hirtelen beütő válság majd lehűti az aggregált keresletet. Így valóban nem lenne lehetősége a vállalatoknak a további áremelésekre, mert megszűnne a túlkereslet a gazdaságban - szól a konklúzió.