2026 januárjában Minneapolis utcáin drámai események zajlottak, amikor a szövetségi bevándorlási ügynökség (ICE) erőteljes razziát indított a „Metro Surge” művelet keretében. Az első incidensben egy 37 éves amerikai állampolgárt, Renée Nicole Goodot autójában lőtt le egy ICE-ügynök, miközben a helyiek szerint csak dokumentálni próbálta az intézkedést és távolodni akart a szituációból, ami hatalmas tiltakozást váltott ki és jogi vitákat gerjesztett a felelősségről és az erőszak indokoltságáról.

Néhány héttel később, január 24-én, hasonló körülmények között Alex Pretti, egy 37 éves intenzív osztályon dolgozó ápoló is életét vesztette, amikor két szövetségi ügynök tüzet nyitott rá egy összetűzés során, ami tovább élezte a feszültséget,és vitát gerjesztett a szövetségi erőszakról és elszámoltathatóságról.

Korlátlan hatalma van az ICE-nak?

Az ICE (U.S. Immigration and Customs Enforcement) nem egy új szervezet, még a szintén republikánus George W. Bush elnök első ciklusában, 2003-ban hozták létre a nem sokkal korábban életre hívott belbiztonsági minisztérium (Department of Homeland Security, DHS) alegységeként – mondta az Economxnak Balogh Roland. A külpolitikai újságíró kiemeli, hogy a DHS egy válaszreakció volt az Amerikát ért 2001. szeptember 11-i terrortámadásokra, 9/11 után sok ágazatban fokozták a biztonságot az Egyesült Államokban. A szervezetet a bevándorlási ügyekkel kapcsolatos visszaélések felderítésére, migránsok, bevándorlási szabályszegők őrizetbe vételére és eltávolítására, illetve bűnügyi nyomozásokra, ember- és fegyvercsempészet, valamint pénzmosás elleni bűncselekmények felderítésére hozták létre.

„Fontos, hogy az ICE nem egy „katonai” szervezet, hanem szövetségi rendőr- és végrehajtó hatóság. És így mint minden amerikai hatósági személy, az ICE ügynökei által alkalmazható erő szabályait sem önkényesen ők határozzák meg, hanem többek között az alkotmány szabályozza” 

– hangsúlyozza Balogh Roland. E szerint erőszak alkalmazása rendfenntartás céljából csak akkor jogszerű, ha objektíve „szükséges” és „arányos” a helyzethez  – azaz az „észszerűség” alkotmányjogi standardja határozza meg, mikor használható fizikai erő. A fegyverhasználatot egyébként a DHS külön irányelvei is szabályozzák. Ezek többek között ritka kivételektől eltekintve tiltják például a mozgásképtelenné tételt. Egy 2023-as kormányzati vizsgálatban le is írták például azt is, hogy csak kivételes esetben adhatnak le – akár egy mozgó járműre is – úgynevezett figyelmeztető lövéseket az ICE ügynökei.

A szakértő szerint, hogy mennyire jogszerűek az ICE fellépései, illetve akciói, azt belső vizsgálatok, illetve az igazságügyi minisztérium vizsgálata döntheti el, amelybe kérés esetén az FBI is bevonható. Hozzátette: „Alex Pretti kapcsán – a nyilvánosságra került felvételek alapján – nehéz lesz azzal védekezni, hogy a férfi kezében fegyver volt”. Már a republikánus közeli Fox News is arról ír, hogy a minisztérium vizsgálja, hogy „véletlen lövés” nyomán halt meg Pretti. Az ICE azt állítja, elsült a férfitől elvett pisztoly, és erre reagáltak viszont-tűzzel az intézkedő ügynökök.

Eddig minden ügynök megúszta

Balogh Roland arról számolt be lapunknak, hogy egy oknyomozó anyag szerint az ICE ügynökei 2015-2021 között (tehát Obama második ciklusának végén, Trump első ciklusában és Joe Bide elnökségének első évében) összesen 59 alkalommal használtak éles fegyvert.

Kép: Getty Images/Richard Tsong-Taatarii

Ezekben 20 alkalommal lőttek mozgó járműre és 15 esetben volt érintett fegyvertelen civil. „Ebben az időszakban összesen 8 alkalommal emeltek vádat ICE-ügynök ellen fegyveres incidens miatt, öt esetben ejtették a vádakat, egy esetben peren kívüli megegyezés történt, míg 2024 év végén még két ügy nem zárult le. ICE-ügynököt még nem ítéltek el jogtalan, indokolatlan fegyverhasználat miatt” – közölte a szakértő.

Visszahívták a parancsnokot

Gregory Bovino az amerikai Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) illetve a határőrség parancsnoka volt, aki a Trump-adminisztráció keményvonalas bevándorlásellenes akcióinak egyik legismertebb arca lett az elmúlt hónapokban, különösen Minneapolisban. Több nagy, agresszív razziát vezetett Los Angelesben, Chicagóban, Charlotte-ban és végül Minnesotában is, miközben aktívan használta a közösségi médiát és nagy médiafigyelmet kapott provokatív megjelenéseivel és kommunikációjával.

Bovino gyakran viselt hosszú, sötét katonai stílusú kabátot és szigorú megjelenést, amelyet

külföldi (például német) elemzők és politikusok olyan vizuális hasonlóságok miatt bíráltak, amelyek egyesek szerint a náci SS-egységek egyenruháit idézik.

E kritikák – amelyek Bovinót a közbeszédben olykor „Gestapo-Greg” vagy „nácikódolt” öltözetűként ábrázolják – részben a széles körű ellenérzést tükrözik az agresszív bevándorlási fellépéssel és a túlzó militarizmussal szemben.

A Trump-kormányzat hivatalosan nem „dorgálta meg” Bovinót, de a minneapolisi tragikus események – két civil halála a szövetségi razziák során, különösen az ICU-ápoló Alex Pretti lelövése – hatalmas helyi, valamint nemzetközi felháborodást váltott ki. A videók és szemtanúk beszámolói ellentmondtak az adminisztráció eredeti narratívájának, amelyben Prettit „veszélyes merénylőként” állították be.

ssd
Gregory Bovinót visszahívták Minneapolisból
Kép: Getty Images, Stephen Maturen

A reakciók, valamint a helyi és kongresszusi kritikák után Trump bejelentette, hogy Bovino távozik a minneapolisi feladatok éléről, és helyette Tom Homan, egy másik keményvonalas határőri vezető veszi át a műveletek felügyeletét. Bovino visszatér korábbi posztjára Kaliforniába, ahol várhatóan hamarosan nyugdíjba vonul.

A döntés nem azt jelenti, hogy a Trump-kormányzat feladta bevándorlásellenes céljait, hanem inkább egy taktikai visszakozást jelent a polgári felháborodás és politikai nyomás hatására. Trump és környezete igyekezett mérsékelni a kormány retorikáját és csökkenteni Minneapolisban az erőszak és konfliktus látszatát, miközben továbbra is fenntartja az erőteljes bevándorlási végrehajtást.

Kampányolni kezdett a szórakoztatóipar

A minneapolisi események kapcsán nem csak utcai tüntetések és politikai viták zajlanak – a közösségi médiában is egyre erősebb az ellenállás az ICE-szal szemben, ebben pedig számos híresség is aktívan részt vesz. A tragikus lövöldözések felpaprikázták az amerikai közvéleményt, és több sztár nyilvánosan elítélte a szövetségi bevándorlási ügynökség erőszakos fellépését és a Trump-kormányzat politikáját. Olyan nevek, mint Billie Eilish, Katy Perry, Edward Norton, Mark Ruffalo, Pedro Pascal, Jamie Lee Curtis vagy Whoopi Goldberg, posztokban, videókban és nyilvános megszólalásokban hívják fel a figyelmet az ügyre, sokan „ICE Out” jelvényeket viselnek, és a rajongóikat is cselekvésre buzdítják.

ff
Natalie Portman és Mark Ruffalo keményen kampányol az ICE finanszírozása ellen

Kulcsüzenetük nem csupán a bírálat: többen konkrét politikai lépésre ösztönzik követőiket: például, hogy hívják fel szenátoraikat, és kérjék, hogy utasítsák el az ICE további finanszírozására irányuló törekvéseket (defund ICE), vagy akár teljesen megszüntessék az ügynökséget.

Ez a celebritás-aktivizmus abban különbözik a klasszikus sztárnyilatkozatoktól, hogy cselekvésre buzdít, nem csak szimbolikus tiltakozásra: scriptet és tájékoztatókat osztanak meg arról, hogyan lehet közvetlenül a törvényhozókat elérni, ami a közpolitikai nyomásgyakorlás egy formája is.

Ez az online kampány szerves részévé vált a szélesebb társadalmi reakciónak, amely a Minneapolisban történtek után az ICE szervezet ellen irányul, és a politikai vitát az aktivista sztároktól a törvényhozói szintekig terjeszti.

A történtek politikai hullámai azonban messze túlmutatnak Minnesotán és az ICE működésén. Cikksorozatunk következő részében azt vizsgáljuk meg, milyen személyes felelőssége lehet Donald Trumpnak az eszkalálódó erőszakban, mennyire reális a belső konfliktusok további elmélyülése – akár egy „hideg polgárháború” irányába –, és milyen nyílt, illetve háttérben zajló hatalmi harcok bontakoznak ki a szövetségi kormányzat és az egyes államok kormányzói között.

Kapcsolódó