A 13. havi bérek nagysága és a benne részesülők aránya a vállalati hierarchiában felfelé haladva arányosan nő. Miközben a segédmunkások 6 százaléka kap átlagosan 71 ezer forintot év végén, addig a felsővezetők negyede mintegy tízszer annyit - átlagosan 700 ezer forintot - kap plusz egyhavi jutalomként. A szolgáltatási szféra alkalmazottainak és az adminisztratív munkakörben dolgozóknak egyaránt tizede kap 13. havi fizetést, az előbbiek átlagosan 102,2 ezer forintot, az utóbbiak pedig 136,5 ezer forintot.

A műszaki területen szakképzett alkalmazottak 18 százaléka átlag, 230,4 ezer forintra számíthat, a középvezetők ötöde pedig 340 ezres bónuszban részesül.

A KKV nem adnak - vagy másképp oldják meg

A munkaadó cég nagysága is erőteljesen befolyásolja, hogy ki milyen nagyságú 13. havi fizetésben részesül. A kevesebb, mint 10 főt foglalkoztató cégeknél a dolgozók mindössze 8 százaléka kap ilyen juttatást, átlagosan 159 ezer forint értékben. A legtöbb alkalmazott (21 százalék) a több mint 1000 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál részesül 13. havi bónuszban, ők átlagosan 252 ezer forintot kapnak. Hasonló összeget adnak 251-1000 főt foglalkoztató cégek is, ott a munkavállalók 19 százaléka részesül benne.

A legtöbbet viszont az 51-250 főt foglalkoztató munkaadók adják, átlagosan 257 ezret, mégpedig az alkalmazottak 15 százalékának.  A Fizetesek.hu bérinformációs portál kutatóinak felmérése szerint továbbra is sok pozícióban egyáltalán nem kapnak a munkavállalók 13. bért: ilyen szakma például az ács, az asztalos, a hentes, a cukrász, a kertész, a benzinkutas, vagy éppen az idegenvezető. Leggyakrabban az autóipari karbantartó mérnökök (58 százalék), folyamatmérnökök (42 százalék) és technológusok (41 százalék) kapnak 13. havi bért.

A vezérigazgatók, műszaki tervezők és termékmenedzserek közel 40százaléka részesül ilyen juttatásban, valamint a postai kézbesítők, a vegyészmérnökök és műszaki igazgatók harmada kap plusz egyhavi fizetést.