A magyarok átlagosan 58 éves korukban mennének nyugdíjba, egyben kis mértékben emelkedésnek indult azok aránya, akik igyekeznek megtakarításokat is gyűjteni aktív korukban a későbbi éveikre – áll a K&H Biztosító felmérésében.

A felmérés szerint a válaszadók 66 százaléka akkor tervez nyugdíjba menni amint ez törvényileg lehetséges, míg 14 százalék, főként fiatalok terveznek felhagyni a munkával a törvényileg meghatározott kor előtt – mondta a kutatást ismertető sajtóeseményen Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák vezetője.

Kapcsolódó

Érdekesség, hogy jelentősen, 15 százalékkal nőtt azok aránya, akik azzal számolnak, hogy időskorukban is dolgozni fognak saját vállalkozásukban. A válaszadók háromnegyede úgy számol, nyugdíjas korában is kényszerből dolgozni fog, 44 százalékuk szintén munkára készül, de önszántából.

A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók átlagosan havonta 269 ezer forintot tartanának elegendőnek nyugdíjas éveikben, ehhez pedig 22 millió forintot kellene összegyűjteniük a korhatár eléréséig. Ez a növekedés az egy évvel korábbihoz képest 10 százalékpontot jelent, és meghaladja az infláció mértékét, valamint a beleillik a hosszabb távú trendbe is.

Tízből hatan számítanak arra, hogy az állami juttatásból fognak megélni nyugdíjasként, az állami nyugdíj összege pedig a válaszadók szerint a jelenlegi fizetés 47 százaléka lesz. Mindössze 29 százalék várja azt, hogy az állami nyugdíjból jól meg tud majd élni. 46 százalék mondta azt, hogy az állami nyugdíj mellett támaszkodik majd más forrásra, például az addig felhalmozott megtakarításaira. Földrajzi szórásban a budapestiek fele támaszkodna az államra, a falvakba ez sokkal magasabb, 80 százalékos arányt takart.

Konkrét cél nélkül, biztonsági tartalékra a válaszadók 41 százaléka gyűjt, így a célok toplistáján továbbra is ez az első - igaz, a tavalyi több mint 50 százalékos értékhez képest csökkenés következett be. Lakáscélra 33 százalék, míg 32 százalék nyugdíjra tesz leginkább félre, utóbbi tavaly még a második legfontosabb cél volt, de lényegében nincs változás.

A megtakarítási hajlandóság terén Székely Pálma szerint bőven van tér a fejlődésre. A nyugdíjcélú megtakarítással nem rendelkezők 50 százaléka nem is tervezi, hogy a jövőben spórolna időskorára. Akik nyugdíjassal élnek együtt, azoknak a 21 százaléka biztosan nekilát előbb-utóbb a takarékoskodásnak. Ők 17 ezer forintot tennének félre, de ennél nagyobb összeget, 31 ezer forintot tartanának megfelelőnek.