Az Egri Törvényszéken - a korábbi ügyészi vádemelések folytán - a kiterjedt bűnszervezet működéséhez kapcsolódóan több büntető eljárás is folyamatban volt, illetve az alapügyben az elsőfokú tárgyalási szak még jelenleg is tart. Az újabb vádemelésre olyan - beismerésben lévő - elkövetőkkel szemben került sor, akik valamennyien éltek a tárgyalásról történő lemondás jogintézménye által biztosított lehetőségekkel.

Az ügy I. rendű vádlottja, egy miskolci székhelyű kft. ügyvezetője 2012-ben és 2013-ban kötött színlelt munkaerő-kölcsönzési megállapodásokat olyan vállalkozások képviselőivel, melyek legális gazdasági tevékenységet nem végeztek. Ezeket a cégeket - a más ügyben terheltként már bíróság előtt álló személyek - ugyanis éppen azért hozták létre, hogy ezekbe jelentsék be egyes, velük kapcsolatba lépő gazdasági társaságok munkavállalóit, és valótlan tartalmú számlákat állítsanak ki a nevükben azért, hogy az érintett vállalkozások jogellenesen csökkenteni tudják az adó- és járulékfizetési kötelezettségüket. (Sorban verte át a nyugdíjasokat - letöltendőt kapott.)

Kapcsolódó

Az I. rendű vádlott a nála foglalkoztatott, és valójában senkitől nem kölcsönzött munkavállalók kölcsönzöttként történő hamis feltüntetése révén, az őt, mint tényleges munkáltatót terhelő adók és járulékok bevallásának elmulasztásával, illetve valótlan tartalmú bevallások benyújtásával két év alatt folyamatosan, rendszeres haszonszerzésre törekedve összesen több mint egymillió forint hiányt okozott a központi költségvetésnek - olvasható a főügyészség közleményében.

Az ügyvezető Miskolcon - részben ismeretségeit, részben bizonyos rokoni kapcsolatokat felhasználva - más cégtulajdonosokat is rávett arra, hogy az ő példáját követve kössenek fiktív munkavállalói szerződéseket az erre szakosodott bűnszervezet tagjaival, amivel összefüggésben újabb húszmillió forintos vagyoni hátrány érte a Magyar Államot. A II., III. és IV. rendű vádlottak hasonló cselekményei kilencmillió forintot meghaladó, míg az V., VI. és a VII. rendű vádlottak által kötött fiktív munkavállalói szerződéseken alapuló valótlan tartalmú, illetve elmulasztott bevallások több éven át további mintegy 4,5 millió forint elmaradást okoztak az állami adó- járulék bevételekben.

Az ügyészség a jellemzően Heves és Borsod megyei cégek vezetőit és segítőiket - részben mint felbujtókat, illetve bűnsegédeket - egy kivételtől eltekintve, jellemzően nagyobb vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, emellett folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja.